A kényszervállalkozásokkal is foglalkozik a Munka törvénykönyve és a kapcsolódó jogszabályok az Országgyűlés által hétfőn elfogadott módosítása: a jogszabály-változtatás pontosan meghatározza, hogy a munkaügyi felügyelők miként minősítsék a munkavégzés alapjául szolgáló szerződést.

Az elfogadott javaslat szerint a szerződés típusát, elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeit mérlegelve, egyebek között a ráutaló magatartás, a tényleges munkavégzés jellege alapján kell megítélni. A módosítás pontosan meghatározza, hogy mikor lehet készenlétről, s mikor ügyeletről beszélni. A készenlét azt jelenti, hogy a munkavállaló az általa megjelölt helyen tartózkodik, de szükség esetén onnan elérheti a munkahelyét. Az ügyelet esetén a munkaadó határozza meg a rendelkezésre állás tartózkodási helyét, idejét. A készenléti díj a személyi alapbér 20 százaléka, az ügyeleti díj pedig 40 százalék. A módosítás szerint havonta – a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – maximálisan 168 órányi készenlét rendelhető el.

A törvénymódosítás szerint a korábbinál magasabb munkaügyi bírságot kell majd fizetniük a munkaadóknak. A munkaügyi jogszabályokkal ellentétes magatartás esetén először, illetve egy jogszabályi rendelkezés megsértésekor a bírság 50 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet. Újabb jogszabálysértés esetén vagy több jogszabályi hellyel ellentétes magatartás megállapítása miatt a bírság már 50 ezer forinttól 6 millió forintig határozható meg. A módosítás ugyanakkor figyelembe veszi a kisebb cégek reális anyagi lehetőségeit is: azoknál a vállalkozásoknál, ahol nem haladja meg a 20-at a dolgozói létszám, a bírságtétel maximálisan 3 millió forint lehet.

A törvény a hátrányos megkülönböztetés tilalmánál felsorolt esetek között nevesíti a határozott idejű munkaszerződést és a részmunkaidős munkavállalókat is. Elősegíti, hogy a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak lehetőség szerint határozatlan idejűre módosíthassák szerződésüket, illetve a teljes munkaidősök részmunkaidős munkát vállalhassanak. A módosítás eredményeként – az európai uniós jogharmonizáció részeként – a korábban átvetteken túl további öt irányelvnek felel meg a magyar munkaügyi szabályozás. Így kielégíti a munkáltatói jogutódlásra, a határozott idejű munkaszerződésre, a részmunkaidős foglalkoztatásra, az utazó munkakörökre és a készenlétre, illetve a tengerészek munkaidejére vonatkozó irányelvek követelményeit.