Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság egy 2000-ben elfogadott kormányrendelet egyik rendelkezését, mert nem kellően világos a megfogalmazása. A testület szerint a kárpótlási kormányrendeletből nem lehet pontosan megállapítani, mely történelmi események alkalmával elítéltek kérhetnek kárpótlást.

Alkotmányellenes az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló kormányrendeletnek az a rendelkezése, amely alapján nem részesülhetnek a jogszabály által biztosított juttatásban azok, akiknek a szabadságát a Magyar Kommunista Párt vagy a Magyar Dolgozók Pártja belső harcaihoz kapcsolódóan korlátozták.

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatával a kormányrendelet vonatkozó részét a jogszabály kihirdetésének napjára, 2000. december 26-ra visszamenő hatállyal megsemmisítette. A testület közleménye szerint a rendelkezés azért alkotmányellenes, mert a megfogalmazása nem kellően világos, több szempontból is értelmezési nehézségeket vet fel.

A tájékoztatás szerint a jogalkotó nem adott például eligazítást a tekintetben, hogy mely történelmi események tekinthetőek a “belső harc” részének, így a “belső harc” kifejezés olyan tisztázatlan, értelmezhetetlen jogi fogalom, amely megalapozza a jogállamiság szerves részét képező jogbiztonság elvének sérelmét. Az Alkotmánybíróság a határozatot Bagi István, Harmathy Attila, Holló András és Tersztyánszkyné Vasadi Éva alkotmánybírók különvéleményével hozta meg.

A kormány 2000 végén fogadta el a rendeletet az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítélt, valamint az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, továbbá az egyes, személyes szabadságot tartósan korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek részére járó juttatásról.