Még évekig nem vezetheti be a BKV a bliccelők kiszűrésére is alkalmas csipkártyás jegyrendszert, mert nem lesz rá pénze. A rendszer kiiktatja a készpénz használatát, ugyanakkor meggyorsítja és megkönnyíti az utasok, illetve a tömegközlekedési vállalat számára a jegyek és bérletek, valamint a tarifák kezelését. A szakember szerint az új rendszer 15-20 milliárdos bevezetésének költségei 5-8 év alatt térülhetnek meg.
Csipkártyás jegyrendszerrel szűrné ki a bliccelőket a BKV, ám a napokban kiderült, az újításra még évekig nem lesz pénze a fővárosnak – értesült a Népszabadság. Nem is tárgyalta legutóbbi ülésén a Fővárosi Közgyűlés az erről szóló javaslatot. A BKV előterjesztése szerint az átálláshoz szükséges 15-20 milliárd forintot befektetők bevonásával teremtenék elő, de a főváros úgy véli, az átállás költségeit nem lehet teljes mértékben külső cégekre hárítani. A főpolgármester-helyettes, Vajda Pál szerint a fővárosnak e célra jövőre sem lesz pénze – írja a napilap. A bliccelők évente mintegy kétmilliárd forint bevételtől fosztják meg a társaságot. Az utasok 7-10 százaléka – többnyire a peremkerületi járatokon – nem tud érvényes vonaljegyet vagy bérletet felmutatni, ezért az ellenőrök havonta átlagosan csaknem tízezer esetben szabnak ki pótdíjat. Ennek mintegy tizennyolc százalékát a helyszínen, tizenkét százalékát pedig néhány nappal később egyenlítik ki a rajtakapott utasok. A többit késedelmi díjjal növelten, csekken fizettetné meg a cég. Azoktól, akik erre sem reagálnak, peres úton próbálja behajtani pénzét a társaság. A pótdíjakból évente csaknem félmilliárd forint folyik be.
Lengyelországban, Csehországban, valamint Szlovákiában évek óta üzemeltetik a tömegközlekedésben az érintés nélküli csipkártyán alapuló utaskiszolgáló rendszert. A technológia jelentősége abban rejlik, hogy kiiktatja a készpénz használatát, ugyanakkor meggyorsítja és megkönnyíti mind az utasok, mind a tömegközlekedési vállalat számára a jegyek és bérletek, valamint a tarifák kezelését. A csipkártyás rendszertől a BKV a bliccelők számának radikális csökkenését reméli. Felszálláskor és leszálláskor ugyanis be kell mutatni a jegyet a leolvasóberendezésnek, amely hang- és fényjelzéssel kíséri a regisztrációt. Vagyis az utasok pontosan tudhatják, kinek nincs jegye. A Népszabadság úgy tudja, a korszerűsítés után megszűnnek a jelenlegi bérletek, minden utasnak az új eljárással kell érvényesítenie jegyét. A rendszer automatikusan vonja le a kártyáról az utazás hosszának megfelelő tarifát, s ez a lehető legigazságosabb elszámolás – vélik az előkészítők.
Számítások szerint a rendszer kiépítéséhez szükséges tizenöt-húszmilliárd forint egy, esetleg több központi számítógép, valamint mintegy tízezer, megállókba és járművekre tervezett berendezés felszerelését tartalmazza. Az új jegyek előállítási költségét a szolgáltató vállalná. A tervezet szerint lenne egy fényképes bérlet, amely számos információt hordoz, s fizetőeszközként is használható. Az egyszerűbb és olcsóbb papíralapú jegyet eldobható vagy többször felhasználható, esetleg feltölthető változatban is kidolgoznák. A papírjegyek és bérleteket kiváltására alkalmas csipkártyás utaskiszolgáló rendszert többek között a győri székhelyű Microraab Elektronikai és Biztonságtechnikai Részvénytársaság is épít Magyarországon. Õk kísérleti jelleggel az Alba Volánnál 1,5 éven keresztül üzemeltettek ilyen rendszert, Czapáry András ügyvezető szerint sikerrel. Az ügyvezető az Indexnek elmondta, a beruházás óvatos becslés szerint 5-8 év alatt térülhetne meg az üzemeltetőnek.
