A kereskedelmi minisztérium és az informatikai ipar képviselői arra kérték a Kongresszust, szavazzák meg a Szingapúrral és Chilével kötött szabadkereskedelmi szerződéseket, a törvényhozók azonban arra kíváncsiak, nem sértik-e ezek a megállapodások az amerikai technológiai ipart.

A Képviselőház energiaügyi és kereskedelmi bizottságának kereskedelmi és fogyasztóvédelmi albizottsága csütörtöki meghallgatásán a kereskedelmi minisztérium, a BSA és a Szoftver és Informatikai Ipari Szövetség képviselői a megállapodások gyors megszavazását kérték. Egyrészt azért, mert a szerződésekben kemény büntetéseket helyeztek kilátásba a kalózkodás ellen, ugyanakkor biztosítják a vámmentes elektronikus kereskedelmet, ami “komoly piaci lehetőséget teremt az amerikai informatikai és szoftveripar számára. A kereskedelmi minisztérium helyettes államtitkára, Michelle O’Neill szerint a szabadkereskedelmi megállapodások révén “Szingapúr és Chile piaca kiszámíthatóbb lesz az amerikai informatikai és tartalom exportőrök számára”. Hilda Solis, demokrata képviselő viszont felvetette, hogy az egyezmények szerzői jogi záradékai megkötik a Kongreszus kezét – ezek után nem fogják tudni módosítani a “digitális millennium” törvényt, amely miatt több per is folyamatban van az állam ellen.

Solis tiltakozott az ellen is, hogy az egyezmények meghatározzák vendégmunkás kvótát is, holott a bevándorlási politikát a törvényhozás tiszte meghatározni, nem a minisztériumé. C.L. Otter republikánus képviselő pedig azt firtatta, mi a biztosíték arra, hogy a két ország tartja magát a szabadkereskedelmi megállapodáshoz. Példaként a dél-koreai Hynix céget hozta fel, amely jelentős állami segítséget kapott, így dömping áron tudta piacra dobni RAM lapkáit, ezzel pedig súlyos károkat okozott amerikai riválisainak. Aggodalmuknak adtak hangot a törvényhozók a szingapúri megállapodás azon záradéka kapcsán is, amely lehetővé teszi, hogy az Indonéziában gyártott alkatrészeket is szingapúri termékként vegyék számításba – amivel szabadkereskedelmi védelmet adnak az indonéziai “bérrabszolga munkának”. Sherrod Brown képviselő szerint erőszakolt az az érvelés, hogy ezzel elősegítenék az indonéziai gazdasági reformokat, s a gazdaság megerősödése után az indonéz kormány a terrorizmus elleni harcra tud összpontosítani.