Januártól a fantomcégek tulajdonosai nem úszhatják meg a cég törlésével a tartozások megfizetését, ha a parlament elfogadja a cégtörvény módosítását. Várhatóan változnak a hivatalbóli törlés szabályai, emellett a cégjegyzékben szereplő adatok bővülése is erősíti a hiteles cégnyilvántartás garanciáit. A módosítást a cégbírák is támogatják.
Ma viszonylag könnyen megússzák a tartozás megfizetését a cégtulajdonosok, ha vállalkozásukat fantomizálják. Jelenleg amennyiben a céget székhelyén, telephelyén nem találják, és eredménytelenül keresik képviselőit is, megindítják a törlési eljárást. A rosszhiszemű cégtulajdonosok számára ez igen kedvező megoldás: felosztják maguk közt a vagyont, és végelszámolási, felszámolási procedúra nélkül “eltűnnek”. A cégtörvény napirenden lévő módosítása során szigorítják az úgynevezett fantomcégek törlésére vonatkozó eljárást és a tagok, illetve tulajdonosok felelősségét. A leendő szabályok elősegítik, hogy hivatalbóli törlésre valóban csak indokolt esetben kerüljön sor. A változásokat a cégbírák is támogatják.
A módosítással csökkenhet azon esetek száma, amikor a felelősök rosszhiszeműen, kifejezetten a hivatalbóli törlésre “játszanak”, hogy kibújhassanak tartozásaik megfizetése alól – nyilatkozta Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke. Lényeges változás, hogy az eljárás ezentúl kiterjed a tagokra és a hitelezőkre is. A már a parlament előtt lévő törvényjavaslat értelmében a befolyással bíró tulajdonos felelőssége korlátlanná válhat. A változtatást a fantomcégek hivatalbóli törlése kapcsán felgyülemlett kedvezőtlen tapasztalatok tették szükségessé. A cégbíróságok, mondta Gál Judit, bármennyire körültekintően járnak is el, nem tudnak igazán hatékonyan fellépni a visszaélésekkel szemben.
A jövőben a tagok bevonásával megnő az esély a vezetők megtalálására. Az új szabály szerint az eredménytelen kutatás után ezentúl fel kell hívni a társaság 25, 50, 75 százalékot meghaladó szavazati joggal bíró tagjait, hogy 60 napon belül intézkedjenek a cég törvényes működésének helyreállítása végett. A határidő sikertelen elteltével a bíróság megindítja a törlést. A felszólítást figyelmen kívül hagyó, 50 százaléknál nagyobb részesedésű tulajdonos mulasztása azzal a következménnyel jár, hogy korlátlanul felel a vállalkozás kötelezettségeiért. Vagyis az, aki a befolyása mértékénél fogva elvileg képes lenne a törvényesség helyrehozatalára, köteles helytállni a megszűnt cég tartozásaiért.
Ugyancsak új szabály a hitelezők bevonása az eljárásba. Ha a törlési eljárás Cégközlönyben megjelent közlésétől számított 30 napon belül nem érkezik érdemi adat a vállalatról, illetve tulajdonosairól, a cégbíróság értesíti a hitelezőket, hogy jelentsék be igényeiket. A hitelezők egyszerűsített felszámolási eljárásban, vagy – ha a vagyon a társaság törlése után válik ismertté – nem peres eljárásban juthatnak követeléseikhez. A hitelezői érdekek érvényesülését segíti elő a törlési eljárás feltüntetése a cégjegyzékben.
