A bel- és igazságügyi együttműködés területén nincsenek olyan gondok, amelyek miatt Magyarországnak tartania kellene attól, hogy figyelmeztetést kaphat az Európai Bizottságtól – mondta az MTI-nek csütörtökön az igazságügyi miniszter.
Bárándy Péter, aki az EU-tagállamok és a csatlakozó országok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácsülésén vett részt, úgy vélekedett, hogy legfeljebb kisebb jelentőségű, jogtechnikai problémák merülhetnek fel. A legfontosabb részterületeken Magyarország jól halad a felkészülésben, és ha vannak is hátralékai, azok is “természetes elmaradásnak” tekinthetők.
Az Európai Bizottság e hónap elejére ígérte a csatlakozók felkészülését értékelő időközi megfigyelési jelentéseinek a bel- és igazságügyekkel foglalkozó részeit, amelyeket a többi fejezettől különválasztva kezelnek. Ezek elkészülte után várható, hogy elküldi a lemaradásokra figyelmeztető leveleket a tagjelölteknek, immár valamennyi fejezettel kapcsolatban.
A tanács csütörtöki ülésének napirendjén belügyekkel, ezen belül bevándorlási és menekültügyekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek. A miniszter szerint a vitában ezúttal is érzékelhetőek voltak a tagállamok ezekkel kapcsolatos kétféle – leginkább Franciaország és Németország példájával jellemezhető – megközelítése közötti különbségek. A francia bevándorlási politika általában sokkal megengedőbb, mint a német vagy az osztrák, és ez – a két ország helyzetéből fakadó – eltérés általában is megjelenik a tagállamok közötti vitákban.
A csatlakozó országok helyzete ebből a szempontból “kissé furcsa, de nagyon hasznos”, mert aktív megfigyelői státusuknál fogva elmondhatják ugyan a véleményüket, de szavazati joggal még nem rendelkeznek. A véleménynyilvánítás is csak akkor indokolt, ha az érintett országnak van markánsan megjelenítendő álláspontja – állapította meg Bárándy Péter, aki szerint ez a helyzet most a belügyi együttműködéssel kapcsolatban nem állt fenn.
A tanács pénteken foglalkozik az igazságügyi kérdésekkel, s ezekkel kapcsolatban már a csatlakozóknak, köztük Magyarországnak is lehet mondanivalója – fűzte hozzá.
A belügyi együttműködést illetően a miniszterek ezúttal két olyan irányelvtervezetről tárgyaltak, amelyek a legutóbbi tanácsülésen is napirenden voltak. Az egyik a harmadik országok állampolgárai és a hontalanok menekültként való elismerésével, illetve egyéb nemzetközi védelemben részesítésének a feltételeivel kapcsolatos. A másik azt szabályozná, milyen feltételekkel tartózkodhatnak harmadik országok állampolgárai huzamosabb ideig az unió területén.
A május elején tartott legutóbbi ülésen egyik tervezet ügyében sem született politikai megállapodás. Magyarország akkor mindkettővel kapcsolatban megtette észrevételeit, a tagországok pedig abban maradtak, hogy a felmerült problémák további egyeztetéseket igényelnek.
