A szövetségi legfelsőbb bíróság hétfőn alkotmányosnak minősítette a pozitív diszkrimináció alkalmazását a hátrányos helyzetű kisebbségek számára az egyetemi felvételeknél az Egyesült Államokban.

Az öt szavazattal négy ellenében elfogadott döntést nagy várakozás előzte meg, mivel a testület utoljára negyedszázaddal ezelőtt foglalt állást ebben a fontos polgárjogi kérdésben. A bírák fenntartották a pozitív diszkrimináció elvét, de korlátozták azt a kedvezményt, amelyben a kisebbségek faji hovatartozásuk okán a felvételinél részesülhetnek.

A testület így hat szavazattal három ellenében eltörölte azt a pontkedvezményt, amellyel a Michigani Egyetem tudományos, irodalmi és művészeti kara biztosította a kisebbségiek bizonyos kedvezőnek ítélt arányát a hallgatók között. A felvételinél az elérhető 150 pontból 20 pontot kaptak automatikusan a kisebbségiek. Az egyetem jogi karának a faji hovatartozást nem pontokban mérő visszafogottabb gyakorlatát viszont 5 szavazattal 4 ellenében elfogadta a szövetségi legfelsőbb bíróság, megerősítve a pozitív diszkrimináció elvi lehetőségét a felvételiknél.

A kilenctagú testület tulajdonképpen két fehér nő bírósági keresetének ügyében hozott döntést. Egyiküket felvételét a Michigani Egyetem tudományos, irodalmi és művészeti kara, a másikét pedig a jogi kar utasított el. Az utóbbi elutasítását hagyta most helyben a testület.

A legfelsőbb bíróság 1978-ban betiltotta a kvóták alkalmazását az egyetemeken, de megengedte, hogy a faji hovatartozás is egy tényező legyen a felvételizők elbírálásánál.