A Világgazdaság információi szerint a napilapokban megjelenő szexhirdetések ellen indít vizsgálat-sorozatot a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. Az “érzéki huszas gáláns férfiakkal ismerkedne”-típusú hirdetések miatt akár több százezer forintos bírság is kiróható. A szexhirdetések a lapok mellett egyre inkább terjednek a világhálón is.
Nagyszabású vizsgálatot kezdeményez a sajtóban az utóbbi időben újra elburjánzó szexuális hirdetések miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség – írja a Világgazdaság. Bár a hatályos reklámtörvény tiltja a szexuális szolgáltatások reklámját, a hazai bulvárlapok kiadói sokszor oldalakat szentelnek az ilyen reklámoknak. A szexhirdetések közben az interneten is egyre nagyobb számban bukkannak fel. A feladót és a kiadót is felkeresi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FvF), amennyiben szexuális szolgáltatás reklámjára bukkan – nyilatkozta a gazdasági napilapnak Kathi Attila, az FvF osztályvezetője. Bár nehéz bizonyítani, mi számít szexuális szolgáltatást reklámozó hirdetésnek, úgy tudjuk, hogy a “kimondottan csinos lány partnert keres” és az “érzéki huszas gáláns férfiakkal ismerkedne” jellegű reklámok ebbe a kategóriába tartoznak. A szankcióra azért van szükség, mert az utóbbi időben rendkívüli mértékben megnőtt az ilyen típusú hirdetések száma a nyomtatott sajtóban. Mint az FvF illetékese a gazdasági lapban elmondta: előfordul, hogy szinte egy teljes oldalon szexuális szolgáltatások reklámjai olvashatóak bizonyos bulvárlapokban.
Kathi Attila nem kívánta megjelölni a jogsértő kiadókat, annyi azonban biztos, a hazai sajtópiacon kapható bulvárlapok szinte kivétel nélkül platformjai a szexhirdetéseknek. A legnagyobb példányszámú hazai bulvárlap, a Blikk lapigazgatója, Morvai Zoltán a Világgazdaságban cáfolta, hogy szexuális szolgáltatások reklámjai szerepelnének a lapban. Mint mondta: jogászaik folyamatosan vizsgálják, milyen hirdetések kerülhetnek a társkereső rovatukba. Az FvF, ha szabálytalanságot talál, megbírságolhatja a kiadókat. A bírságnak nincs felső határa, a hivatal mérlegelhet a jogsértések száma és súlyossága alapján. Kathi Attila szerint akár több százezer forintos büntetéssel számolhatnak a jogsértők, igaz, azt az osztályvezető is elismeri, hogy nincsenek könnyű helyzetben a visszaélők felderítésében.
A hatóságnak ugyanis bizonyítani kell, hogy szexuális szolgáltatás igénybevételének előmozdítása történt. Ehhez a jövőben a rendőrség segítségét kéri az FvF. Jelenleg is van néhány ügy folyamatban. Kathi Attila a Világgazdaságnak elmondta: több eljárást kezdeményezett az FvF, mert úgy tűnik, a kedvezőtlen tendencia folytatódik. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997-es törvény 2001-es módosításának életbelépése után szinte eltűntek a lapokból az ilyen típusú hirdetések. Igaz, valamivel később újból megjelentek, de a kiadók és a feladók ekkortól már sokkal nagyobb figyelmet fordítottak arra, hogy tiltott reklámjaikat minél körmönfontabb szövegezéssel álcázzák. A szexuális szolgáltatásra való figyelemfelkeltéssel egyébként nem csak a bulvárlapok élnek. A Világgazdaság szerint akadnak az országos napilapok között is, amelyek visszaélnek a törvénnyel. Az Index információi szerint hirdetési újságokban ugyancsak rendszeresen felbukkannak szexuális szolgáltatást reklámozó hirdetések.
A szexhirdetések feladói – főként a 2001-es törvénymódosítás után – egyre nagyobb figyelmet szentelnek az internetes megjelenésnek is. Az Index munkatársa egy mindössze öt percig tartó keresés során több mint negyven olyan honlapot talált, amelyen hölgyek – esetenként urak és párok – tucatjai hirdették magukat. A hirdetések olykor egészen szókimondóak és célratörőek, ám többségük a napilapokban megszokottan, szűkszavúan fogalmaz: “kellemes időtöltés a vörös Vikivel”, “édes percek várnak rád a Blahánál”. Az internetes megjelenés előnye, hogy a hirdetések mellett képek is megjelentethetők, így a különféle jelzők (törékeny, kislányos alkatú, stb.) a legritkábban jelennek meg a szövegben. Az internetes szexhirdetések többsége magát szexmagazinnak nevező honlapokon jelenik meg, így jogilag más elbírálás alá esik, mint a napilapokban megjelenő hirdetések. A papírformában megjelenő hirdetési újságoknak azonban az internetes változatai is tartalmaznak olyan partnerkereső hirdetéseket, amilyenek miatt az FvF vizsgálódik.
