A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a betéti társaságok nem létesíthetnek munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyetlen beltaggal.
Betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyetlen beltagjával a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi döntése szerint – tájékoztatott a LB sajtótitkársága hétfőn.
A LB héttagú jogegységi tanácsának Lomnici Zoltán főbíró elnökletével meghozott döntése szerint az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogok gyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének az egybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség érvényesülését.
Az LB abban az esetben sem látott lehetőséget arra, hogy az üzletvezetésre jogosult egyedüli magánszemély beltag és a társaság között munkaviszony létesüljön, ha a társasági szerződés a munkáltatói jogkör gyakorlását a betéti társaságnál működő tagok gyűlésére, taggyűlésére ruházza.
Ugyanis betéti társaságnál egyik sem tekinthető a tagok személyétől elkülönült társasági szervnek, és így nem valósul meg a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, hogy elkülönüljön a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak személye.
A jogegységi döntés meghozatalára azért volt szükség, mert a bíróságok és az adó- és társadalombiztosítási szervek gyakorlatában is vitás volt, hogy a betéti társaság egyedüli magánszemély beltagja – aki így egyedül jogosult a társaság üzletvezetésére – állhat-e munkaviszonyban a saját társaságával.
Ugyanis ebben a kivételes esetben a beltag lényegében saját maga felett gyakorolná a munkáltatói jogkört, és így kétséges, hogy ténylegesen megvalósul-e a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség.
Ugyanakkor a LB tájékoztatása rámutat arra is, hogy ez a probléma fel sem merül, ha több beltag közül valamelyik, avagy az egy vagy több kültag akar munkaviszonyt létesíteni a társaságban.
