Akár a sokszorosát is fizethetjük az építményadónak, ha megvalósul a tárcakörözésen lévő legújabb adókoncepció erre vonatkozó eleme. A pénzügyi kormányzat tervei szerint 2004-től az önkormányzatok döntése alapján igen egyszerű számítási módszerrel az ingatlan piaci értékének maximum két százalékát szedhetnék be évente adóként.
Már januártól átszabná a kormányzat az ingatlanok adóztatására vonatkozó szabályokat – derül ki a tárcakörözésen lévő, legfrissebb 2004-es adókoncepcióból. Amennyiben a javaslat zöld utat kap, az önkormányzatok januártól akár a jelenleg beszedhető építményadó sokszorosára is igényt tarthatnak. Egy budapesti, átlagos, 70 négyzetméteres lakás után például maximum két százalék, azaz akár évi 350 ezer forintnyi adót kellene fizetni – amenynyiben az illetékes helyi önkormányzat is az adó kivetése mellett szavaz. Jelenleg is kivethető értékalapú ingatlanadó, de számítása olyan bonyolult, hogy mindössze négy településen kell fizetni. A jövő évtől a PM tervei szerint táblázatból könnyen megállapítható lenne az adó alapjául szolgáló négyzetméterár.
A változtatás nem titkolt célja a jelenleg csak drágán beszedhető adónem olcsóbbá és az önkormányzatok körében népszerűbbé tétele. Máté Dániel, a PM szóvivője a Világgazdaság kérdésére úgy nyilatkozott: a helyhatóságok számára kivethetetlen és alkalmazhatatlan helyi adó egyszerűsítéséről van szó. A tárcakörözésen lévő kormány-előterjesztés ráadásul az ingatlan értékének meghatározási módját is egységesítené. Részletes táblázatokat is mellékel az egyes településtípusokon alkalmazandó négyzetméterárakhoz. Így egy budapesti, XII. kerületi lakás esetében négyzetméterenként 250-350 ezer forint után kellene megfizetni a lakásadót, míg Szegeden 100 és 200 ezer forintban kell megállapítani a négyzetméterenkénti adóalapot. Az adó mértékét két százalékban maximálja az előterjesztés. Ahol az önkormányzat elhatározza a bevételszerzés e formáját, nincs sok lehetőség a lakásadó kikerülésére. Egyedül az “idős, elesett polgártársaink” – fogalmaz a tervezet -, vagyis a 65. életévüket betöltött magánszemélyek, vagy a legalább 67 százalékban rokkant személyek, akik egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójukkal élnek, azok mentesülhetnének attól, hogy esedékességkor ne kelljen megfizetni a lakásuk utáni ingatlanadót, hanem halasztást kapjanak.
A tervezet értelmében a kérelemre felfüggesztett adót a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelt összegben kell megfizetni, ha az ingatlant eladják, az adózó meghal, vagy ha az adózó (jogosult) kéri a felfüggesztés megszüntetését. Az adóhatóság az adó összegének és a korábbi évek adója után felszámított kamat összegének erejéig a tartozás biztosítása érdekében jelzáloggal terheli az ingatlant. Az adófelfüggesztés intézményét csak egy lakásra és csak arra a lakásra lehetne igénybe venni, ahol a jogosult életvitelszerűen él. Nem akadálya az adófelfüggesztésnek, ha az ingatlanon már van jelzálog, s az intézmény alkalmazása szempontjából az ingatlan értéke is közömbös. A szóvivő rendkívül kicsiny lépésként értékeli az ingatlanadózás szabályainak átalakítását, ami a decentralizáció felé visz. Emellett a kormánypártok elkötelezték magukat, és ennek érdekében eddig már több fontos lépést is megtett a kabinet, például a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadának növelését vagy a gépjármű súlyadójának helyben tartását. Úgy gondoltuk – mondta a szóvivő -, hogy növelni kell az önkormányzatok autonómiáját.
Az eddig technikai okok miatt alkalmazhatatlan adófajtát lényegesen olcsóbban beszedhető váltja fel. “Nem tartunk attól, hogy a demokratikusan választott önkormányzatok indokolatlanul sanyargatnák a polgárokat” – nyilatkozta Máté Dániel. Hozzátette: az értékalapú ingatlanadó lehetőséget teremt, hogy a helyhatóságok egy adott környék ingatlanárait javító beruházást (például közlekedésfejlesztést) az adott környéken élőkkel fizettessék meg. Nem ez az első próbálkozás a vagyonadó meghonosítására. A maihoz hasonló javaslattal az Orbán-kormány első pénzügyminisztere, Járai Zsigmond is próbálkozott, ám akkor a vagyon utáni adó kivetésével párhuzamosan a személyi jövedelemadó legfelső kulcsának jelentős, 25 százalékra csökkentése is szerepelt a tervekben. A jelenlegi javaslat nem foglalkozik a többletadó kompenzálásával, igaz, a lakásadó kivetését önkormányzati elhatározáshoz köti.
