Az Európai Bíróságon döntés született egy Belgiumban élő spanyol állampolgár javára, aki szerette volna, ha gyermekei, spanyol szokás szerint, mindkét szülő vezetéknevét megkapják.
A belga törvények szerint a gyerekek csak apjuk nevét viselhetik. Ezért a belga állam elutasította a kérést, mondván nem szeretné, ha ez a hagyomány a belga kultúrába integrálódna.
Az Európai Bíróság azonban nem találta kielégítőnek az érvelést. Az ügyben szereplő férfi spanyol állampolgár, aki egy belga nemzetiségű nővel kötött házasságot, gyermekeik pedig kettős állampolgársággal rendelkeznek. A házaspár a gyerekek és az asszony közötti családi kapcsolatot akarta kifejezni azzal, hogy a gyerekek nevében az asszony vezetékneve is megjelenik. A házaspárt az is motiválta, hogy gyermekeik elkerüljék azokat a gyakorlati nehézségeket, amely abból adódna, ha Belgiumban és Spanyolországban is más vezetéknévvel anyakönyveznék őket.
A Bíróság úgy találta, hogy az eset az EU hatáskörébe tartozik a szerződés azon cikkelye alapján, mely az EU állampolgáraira vonatkozik. A Bíróság arról döntött, hogy habár a személynevek szabályozásának kérdése a tagállamok hatáskörébe tartozik, a tagállamok nem szeghetik meg a közösségi jogot.
