Tánczos Gábort az LB jogerősen 13 éves szabadságvesztésre ítélte a körmendi gyermekgyilkosság miatt, ám védője a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert úgy vélte, sérült ügyfele tisztességes eljáráshoz való joga. Az Igazságügyi Minisztérium a napokban kapta meg a strasbourgi bíróság felhívását, hogy fejtse ki álláspontját az ügyről.
Az LB írásos tájékoztatójában rámutatott: másodfokon az elbíráláskor hatályos eljárási szabályok betartásával zárta le a büntetőügyet. Tánczos Gábor a nyomozás során a bűncselekmény elkövetését többször beismerte, sőt a hozzátartozóknak címzett bocsánatkérő levelet is írt. Beismerő vallomását később visszavonta.
A megismételt elsőfokú tárgyaláson Tánczos Gábor törvényes jogával élt, amikor nem tett vallomást és korábbi tagadását tartotta fenn. Strasbourgi beadványában az ügyvéd azt kifogásolta, hogy az LB másodfokon nem hallgatta meg védencét.
Az LB ugyanakkor az MTI-nek adott tájékoztatásában azt hangsúlyozta: a felülbírálatra vonatkozó rendelkezések betartása mellett azért nem látták indokoltnak Tánczos Gábor kihallgatását, mert a további bizonyítás szükségtelen volt. Erre csak akkor kerülhetett volna sor, ha a vádlott kihallgatásával az elsőfokú ítélet megalapozatlansági hibáját kellett volna kiküszöbölni. Ilyen ok azonban nem volt.
Tánczos Gábor az utolsó szó jogán felszólalt és több órán át, korlátozás nélkül fejtette ki az üggyel kapcsolatos álláspontját – mutatott rá az LB írásos tájékoztatójában.
A védő által írásban becsatolt szakértői véleményt a másodfokú bíróság a korábban eljárt szakértő bevonásával megvizsgálta és az újabb szakértő személyes meghallgatására indokot nem talált.
A védelem a büntetőügy bizonyítási anyagát a bírósági eljárásban a vádhatósággal azonos módon ismerhette meg és szólalhatott fel, így sem a felek bíróság előtti egyenlősége, sem a tisztességes eljárás elve csorbát nem szenvedett – közölte az MTI-vel az LB.
Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek korábban elmondta: a Tánczos-ügy jelenleg az emberi jogi bíróság előtt az úgynevezett elfogadhatósági stádiumban tart. A strasbourgi bíróság a magyar állam észrevételei, valamint az arra adandó ügyvédi észrevételek után alakítja ki álláspontját arról, hogy egyáltalán vizsgálja-e érdemben az esetet. Hozzátette: abban az esetben, ha a strasbourgi bíróság elmarasztalná Magyarországot, a kérelemtől függően kártérítést is megítélhet Tánczos Gábornak, illetve a magyar jogrendszer lehetőséget biztosít a már jogerősen lezárt büntetőügy felülvizsgálatára is.
