Az Európai Uniós csatlakozást követően a biztosítókat leginkább érintő változás, hogy a cégeknek magasabb tőkekövetelményeknek kell majd megfelelniük. Az új szabályozás miatt – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tanulmánya szerint – 17 milliárd forint pótlólagos tőkére lesz majd szükségük.
A tőkepótlásra a csatlakozás időpontjától számítva három, illetve öt évet kapnak a biztosítók tulajdonosai.
Az új szabályokat az unióban is csupán 2002 márciusában vezették be – a Szolvencia I projekt keretében – , az új direktívák fő célja a biztosítottak védelmének javítása.
A biztosítási szektor nagyobb tőkeszükséglete három okra vezethető vissza: módosul – nő – a biztosítók számára előírt minimális biztonsági tőke szükséglet, változik a nem életbiztosítási üzletág minimális szavatolótőke-szükségletének számítása és változik az élet ág minimális szavatolótőke-szükségletének számítása is.
Közülük legnagyobb hatása a társaságok számára kötelezően előírt, magasabb minimális biztonsági tőkenagyságnak van.
A most érvényes szabályok szerint a részvénytársasági formában működő, nem életbiztosítási üzletággal foglalkozó biztosító társaságoknak tevékenységtől függően 150, 220, 300 vagy 350 millió forint minimális biztonsági tőkével kell rendelkezniük. Ez az összeg az új biztosítási törvény szerint a nem életbiztosítási üzletágakkal foglalkozó társaságok esetében, tevékenységtől függően 500 millióra, illetve 750 millió forintra növekszik majd. Az életbiztosítóknál egységesen a mai 250 millióról 750 millió forintra emelkedik a szükséges minimumtőke. Az új jogszabály a csatlakozás pillanatában hatályossá válik, de az előírás teljesítéséhez öt év türelmi időt kapnak a cégek.
Bővebben az MTI cikkében
