Nem bűncselekmény, ha a gyógyító tevékenységet végző orvos hálapénzt fogad el, csak az, ha azt kifejezetten kéri. Amikor viszont az orvos önálló intézkedésre jogosult személyként jár el, például táppénzbe vétel, vagy kórházi beutaló kapcsán, akkor az anyagi előny elfogadása önmagában is bűncselekménynek minősül – mondta el az MTI-nek Tóth Mihály büntetőjogász kedden.

A témával foglalkozó fórum:
http://www.jogiforum.hu/forum/22/1884

“Ezekben az esetekben az aktív, vesztegető – a hálapénzt felajánló – fél akkor követ el bűncselekményt, ha az anyagi előnyt kötelességszegésért cserébe adja. Ennek tipikus esete a táppénzcsalás, ahol azért adnak pénzt az orvosnak, hogy egy egészséges személyt vegyen betegállományba” – magyarázta a több évtizedes ügyészi gyakorlattal rendelkező egyetemi tanár.

Arra a kérdésre, hogy az orvosi hálapénz körében egyáltalán mi tekinthető kérésnek, a szakember rámutatott: a büntetőjog számára nehezen kezelhető az a szituáció, amikor a hálapénz, annak konkrét összege egy-egy intézményben, egy-egy orvost illetően köztudott, mindenki beszél róla, de az orvos ezt egyértelműen nem mondja ki, a betegtől nem kéri kifejezetten.

“A korrupció megítélése büntetőjogilag tisztázott, ám a jog nem tud mit kezdeni azzal, ha valami ott van a levegőben” – jegyezte meg a szakember, és hozzátette: “a betegek pedig nem szoktak a hálapénz kapcsán feljelentést tenni”.

A korrupció büntetőjogilag tisztázott jelenség. Három szintjét különbözteti meg a törvény. Az első a hivatali vesztegetés, a második az önálló intézkedésre jogosult személy korrupciója, a harmadik pedig a “beosztott” (tehát nem önállóan intézkedő) által elkövetett korrupció – mondta Tóth Mihály.

Az orvosi hálapénz megítélésénél is alkalmazható ez a mérce. Amennyiben az orvos – akár előre, akár utólag – kér hálapénzt, az mindenféleképpen bűncselekmény, ha gyógyítói minőségében nem kér, de elfogad, az nem. Hasonló a helyzet a vendéglátóiparból, vagy a fodrászok, kozmetikusok esetében jól ismert borravaló esetében – mondta.

A gyógyító tevékenység a bírói gyakorlat szerint büntetőjogi értelemben nem önálló intézkedési körbe tartozó munkának fogható fel, hasonlóan például a pedagógusok oktató-nevelő tevékenységéhez – tette hozzá.

Abban az esetben azonban, ha az “alaptevékenységen” túlmenően a beteg státusát, helyzetét érintő kérdésben dönt az orvos, akkor önálló intézkedésre jogosult személyként jár el, és ebben az esetben az is bűncselekménynek minősül, ha ennek kapcsán pénzt fogad el – mutatott rá Tóth Mihály.

Bővebben:
http://hirek.mti.hu/news.asp?…