Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Magyar Hírlap: vizsgálja meg, hogy a Molnár Csaba alezredes, a K&H-ügy főnyomozója ellen hivatali vesztegetés gyanújával indított büntetőeljárás egészét jogosan nyilvánította-e államtitokká 45 évre a Nemzetbiztonsági Hivatal.
Konkrét ügyben ugyan csak maga az érintett kérhetne ombudsmani vizsgálatot, ez esetben közügyről van szó, amelynek kimenetele befolyásolja a nyilvánosságot. A leggyakrabban feltett kérdés az eljárás elindítása óta ugyanis az, hogy hatalmi befolyásolástól mentesen működik-e az igazságszolgáltatás.
“Az adatvédelmi törvény szerint csak adatot lehet államtitokká minősíteni, teljes eljárást nem” – nyilatkozta Péterfalvi Attila ombudsman.
Péterfalvi Attila azt is közölte, hogy az egyik törvényi feltétel szerint a titkos és nem titkos adatok szétválogatásánál az ésszerűséget figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy akkor kell szétválogatni az adatokat, ha arányos ráfordítással technikailag elkülöníthető a kétféle elem az ügyben.
