A szokásos hosszadalmas menetrend helyett gyorsított eljárással rendezi a magyar és az amerikai fél a magyar húsbeviteli engedély amerikai felfüggesztésének ügyét – erről állapodott meg hétfőn Washingtonban Szanyi Tibor, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca politikai államtitkára amerikai tárgyalópartnereivel.

Az amerikai követelményeknek megfelelő magyar cégek akár már áprilisban zöld utat kaphatnak az amerikai húsexporthoz – közölte Szanyi Tibor hétfőn Washingtonban magyar újságíróknak nyilatkozva. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium élelmiszerbiztonsági ellenőrző szolgálata (FSIS) az amerikai exportengedéllyel rendelkező hét magyarországi vágóhíd és húsipari üzem vizsgálata alapján január 13-án vette le Magyarországot azoknak az országoknak a listájáról, amelyek húst szállíthatnak az Egyesült Államokba. A felmerült kifogások nem élelmiszerhigiéniai, hanem technológiai eljárási jellegűek voltak.

Szanyi Tibor az amerikai mezőgazdasági minisztériumban tárgyalt Elsa Murano államtitkár asszonnyal, az élelmiszerbiztonsági ellenőrző szolgálat (FSIS) vezetőjével, és más minisztériumi tisztségviselőkkel. Az államtitkár barátinak nevezte megbeszélései légkörét. A magyar kormány újólag összeállítja azoknak a magyarországi cégeknek a listáját, amelyek megfelelnek az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi követelményeknek. Az amerikai fél a magyar listát ellenőrzi és annak egészéről dönt. Az államtitkár szerint azok a cégek nem kerülhetnek a listára, amelyek ellen kifogás merülhet fel, mert nem érheti kár az előírások megszegői miatt azokat, akik eleget tesznek a követelményeknek.

Az amerikai tilalom az Egyesült Államokba irányuló évi 2,5 milliárd dolláros kivitel töredékét érinti, az évi 5-6 millió dolláros húsipari exportot feldolgozott sertéshús-termékek (téliszalámi, fóliás sonka) teszi ki. Magyarország összes húskivitelének szűk öt százaléka irányul az Egyesült Államokba. Az államtitkár szerint az amerikai intézkedésnek nem volt káros hatása más piacokon, nincs tudomása arról, hogy magyar cég emiatt valamilyen üzlettől esett volna el. A tilalom hosszabb távon azonban ronthat az ország megítélésén, ezért orvosolják gyorsan a gondot. Presztízs kérdése is, van-e magyar cég, amely teljesíteni tudja az amerikai feltételeket. Szanyi Tibor megjegyezte, hogy van olyan közepes méretű európai uniós tagország, amely egyetlen cégének sem volt még amerikai exportengedélye.

Az amerikai exportot nehezíti, hogy a közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszerek a legkisebb mértékben sem tartalmazhatják a lisztéria baktériumát, s ha egy szállítmányban kimutatják, azt visszafordítják. A magyar termékek közül a szalámiban fordulhat elő, amelyet nem hőkezeléssel, hanem szárítással, érleléssel tartósítanak. A lisztéria kis mértékben nem ártalmas, s más országokban nincs is olyan szigorú előírás, mint az amerikai nulla tolerancia, amely a tudósok szerint szép, de elérhetetlen cél csupán. Szanyi Tibor kedden és szerdán Kaliforniában, csütörtökön és pénteken New Yorkban a magyar bor amerikai promóciójáról, valamint különleges élelmiszerek, így kóser élelmiszerek amerikai exportjáról tárgyal.