Az Alkotmány módosítása nélkül az uniós csatlakozás után sem számít Magyarországon nemzeti jelképnek az EU zászlója, így a használatáról nem rendelkeznek a magyar törvények, sőt, a magyar zászlóval ellentétben a Büntető törvénykönyv sem tér ki rá.

Jelenleg nincs és nem is készül szabályozás az uniós jelképek használatára – közölte a Magyarország.hu érdeklődésére Kovács Ferenc , az Igazságügyi Minisztérium Közjogi és Kodifikációs Főosztályának helyettes vezetője. Kovács Ferenc elmondta: az Európai Unió (EU) zászlója kizárólag uniós jelképnek számít, így az a csatlakozás után sem kerül be a magyar nemzeti jelképek közé, használatukról pedig az EU külön utasítása nélkül nem rendelkeznek.

Nemzeti jelképeinket – a magyar himnuszt, a magyar zászlót és a magyar címert – az Alkotmány határozza meg, s használatukat egy 1995-ös törvény szabályozza, de a Büntető törvénykönyv (Btk.) is kitér rá. A Btk. szerint, aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.

A Btk. 269/A paragrafusa alapján tehát a jövőben sem lehet büntetni, ha valaki az unió zászlóját nagy nyilvánosság előtt – például egy tüntetésen – lángra lobbantja. A zászlóégetés büntethetősége januárban egy budapesti demonstráció kapcsán került reflektorfénybe. Akkor egy izraeli zászló gyújtottak fel, de mivel a külföldi zászlókkal kapcsolatban a büntető törvénykönyv nem rendelkezik, így a rendőrség közösség elleni izgatás bűntette miatt indított eljárást.

A nemzeti jelképekről szóló törvény azt is kimondja, hogy a nemzeti ünnepeken a Magyar Köztáraság lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, s a lobogót a jogszabályban meghatározott középületeken is el kell helyezni. A májusi csatlakozás után mindezt az unió zászlajával nem kell megtenni.