Naponta több mint 10 millió kéretlen reklámlevelet küldött Jeremy Jaynes. A valaha ismertté vált spammerek egyik legsikeresebbike naponta több mint 10 millió e-mailt küldött 16 párhuzamos, nagysebességű bérelt vonaláról.

Jaynes vállalkozása meglepően jövedelmező volt: a vádirat szerint havi 750.000 amerikai dollárt keresett. Ha valaki rendelkezik e-mail címmel, nagy az esélye hogy kapott már szoftvervásárlásra, távmunkára vagy pornográf weblapok látogatására lelkesítő üzenetet Mr. Jaynes-től.

Az e hónapban véget ért nyolc napos tárgyalás, mely végül bűnösnek találta a az alperest, fényt vetett a 30 éves, korábban fizikai reklámlevelek továbbítására szakosodott vállalkozó North Carolina-beli tevékenységére.

A Leesburg állami esküdtszék kilenc éves elzárást javasolt Amerika első spam-kézbesítőket érintő ügyében. Az ítélethozatal várható időpontja 2005. február.

A tárgyalás alatt a felperesek Jaynes három “termékére” összpontosítottak. Ezek egy személyes információkat kitakarító program, egy olcsó részvényekkel kereskedő szolgáltatás valamint a FedEx gyorsposta díjvisszatérítéseit kezelő rendszerbe való bejutás.

Bár folyamatosan váltogatta termékeit, a Gaven Stubberfield és más álneveket is használó Jaynes legnagyobb vállalkozása pornográf weblapok értékesítése volt, tudtuk meg Russel McGuire főügyész nyilatkozatából.

Viszonylag kevesen reagáltak Jaynes leveleire. Egy átlagos hónapban a felperes szerint 10-15ezer hitelkártyás megrendelés érkezett, így 30ezer kiküldött e-mailből összesen egy volt eredményes.

Találatonként 40 dolláros keresetével Jaynes mégis havi 400-750ezer dollárt kapott a számlájára, míg a bérelt vonalak számlája és egyéb kiadásai havonta nem haladták meg az 50ezer dollárt, mondta McGuire.

McGuire egy interjúban a következőt nyilatkozta: “Ha az egész világ a célpontja egy marketing tevékenységnek, akad elég idióta, aki bedől neki.”

A felperes szerint Jaynes vagyona mintegy 24 millió dollárt tett ki, és rendelkezik egy luxusvillával is, bár az e-mailek egy átlagosnak mondott házból indultak.

Jaynes e-mail címek millióit szerezte egy lopott America Online (AOL) előfizetői adatbázisból. Címeinek másik, jelentős részét az eBay online aukciós ház előfizetői tették ki. A vádirat nem tudta egyértelműen meghatározni, honnan szerezte Jaynes a címeket, bár az AOL címek megegyeztek azzal a 92 milliós listával, melyet egy AOL-nek dolgozó szoftver-mérnök csempészett ki korábban. Akárhogy is jutott a címekhez, nagy értékűek voltak, ugyanis az AOL vásárlói valamint az eBay ügyfelei természetüknél fogva hajlamosak az elektronikus kereskedelemre.

Virginia állam törvényei, mint például egy néhány hónapja elfogadott spam-ellenes határozat szerint reklámüzenetek küldése nagy mennyiségben sem számít törvénybe ütköző cselekedetnek, ha nem kéretlen és nem tartalmaz hamis adatokat. Jaynes több szempontból is eleget tett ezen követelményeknek.

Hamis kapcsolattartási és céges adatokkal regisztrált weboldalakat, így a címzettek szinte semmit nem tehettek a feladó kiderítésére. Az e-mailek továbbítási adatait is hamisította az üzenetek fejlécében, és saját programjai segítségével hamis domain címeket illesztett a feladó által használt levélkiszolgáló helyére, hogy megtévessze a spam-szűrőket, mondta Lisa Hicks-Thomas, a Virginia állam főügyészségének számítógépes bűnüldözésre szakosodott osztályának vezetője.

Jaynes több mint tíz éve fejlesztette ki technikáját, amikor régimódi, nyomtatott reklámleveleket postázott egy záloghitel-visszatérítést ajánlva, mely nagyban hasonlít az általa most kitalált FedEx trükkre. A kibertérben nagyságrendekkel jobb lehetőséget adott neki az online-áruházak rendszere.

A felperes birtokába jutott egy videofelvétel, melyen Jaynes látható fejlett eszközei között, amint avval büszkélkedik, hogy a spammelés főhadiszállását birtokolja. A felvétel bemutatását va tárgyaláson a bíróság nem hagyta jóvá.

A kutatások azt mutatják, Jaynes a nap 24 órájában küldött e-maileket, bár sűrűn hagyta magára a központot. A felperes szerint nem tartott személyzetet a rendszer üzemeltetésére.

Jaynes nővére, Jessica DeGroot hasonló vádakkal került bíróság elé, de nem ítélték el. Egy harmadik alperest felmentettek.

A vád nem volt hajlandó a Jaynes letartóztatásához vezető nyomozási technika ismertetésére. John Levine, az “Internet for Dummies” könyv szerzője, aki szakértőként jelent meg a tárgyaláson úgy véli, a Jaynes által használt megoldás kevés intuícióval bírt az e-mail valódi feladóját eltitkolandó külföldi, ún. “zombi szervereket” használó spammerek “e-mail-mosási” technikájához képest. Zombi lehet egy ártatlan Internet-felhasználó gépe is, ami egy vírus vagy más kártékony kód által spam-továbbítóvá válik.

Levine meglepődött a kivitelezés egyszerűségén. “Ha okosabb technikával dolgozik, sokkal nehezebb lett volna a nyomára bukkanni.”

Jaynes védője, Dr. David Oblon sosem vitatta, hogy védence tömeges e-mailküldést folytatott. Kifogásolta viszont a törvény szegényes megfogalmazását, valamint hogy a vád nem bizonyította a levelek kéretlen voltát. Felhozta azt is a tárgyalás előtt, hogy a spam-elleni törvény a szólásszabadság alkotmányos jogát korlátozza.

Jaynes a fellebbezésben használhatja a szólásszabadság elvét, és védőjével együtt biztosak abban, hogy a vádat végül elejtik. Oblon a javasolt kilenc éves elzárást kivételesen szigorúnak jellemezte.

Virginiában több hasonló ügy áll vizsgálat alatt, és McGuire szerint egy huzamosabb elzárás elrettentő példaként szolgálhat az AOL főhadiszállásának otthont adó Virginia államon kívül is.