A hét legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye kétségtelenül az Európai Alkotmányról szóló, vasárnapi francia népszavazás lesz.

Mivel a közvélemény kutatások újra a szerződést ellenzők táborát jósolják győztesnek a referendumon, egyre másra látnak napvilágot a spekulációk arról, mi történik majd, ha az alapító tag Franciaország elutasítja az Alkotmányt. Az EU magas rangú politikusai eközben állítják: nincs B terv, ha a franciák nemmel szavaznak.

Egyre több politikus kapcsolódik be a kampányba és figyelmezteti a franciákat: ha elutasítják az Alkotmányt annak messzemenő politikai és gazdasági következményei lesznek. Szintén a franciák meggyőzésére irányul, hogy a német felsőház a Bundesrat pénteken szavaz a szerződésről, és várhatóan nagy többséggel megszavazza a dokumentumot.

Költségvetés

A hét másik fontos eseménye a külügy- és védelmi miniszterek hétfői találkozója, melyen a költségvetés, védelmi kérdések, fejlesztési politika valamint a külkapcsolatok lesznek napirenden.

A külügyminiszterek már vasárnap összeültek, hogy előmozdítsák a költségvetésről szóló vitát, hiszen a június 17-ei határidő vészesen közeleg. A francia és a holland referendum azonban, ráteszi a bélyegét a találkozóra, s ezek megtartása előtt nem valószínű, hogy megegyezés születik. Ez azt jelenti, hogy június közepi határidőig mindössze két hét marad a költségvetésről szóló megállapodásra. A legvitatottabb területek továbbra is a költségvetési plafon megállapítása, valamint a finanszírozással kapcsolatos kérdések, mint például a brit visszatérítés.

Amennyiben a tagállamok nem tartják a júniusi határidőt, elképzelhető, hogy a költségvetésről egészen az év végéig nem születik megegyezés, mert szakértők szerint a következő brit elnökség alatt kevés elmozdulás várható a vitában. Ráadásul a megegyezést nehezítenék a németországi általános választások is. Schröder kancellár nemrégiben jelentette be, hogy korai választások kiírását tervezi, melyet már az ősszel megrendezhetnek. A kampány alatt pedig valószínűtlen, hogy Németország bármilyen engedményt tesz az EU irányába.

Bizalmatlansági indítvány

Az Európai Parlamentben a képviselők egy csoportja várhatóan bizalmatlansági indítványt nyújt be Jose Manuel Barroso bizottsági elnök ellen. Az indítvány azonban várhatóan rövid életű lesz, mert a legnagyobb parlamenti frakciók vezetői már a múlt héten jelezték: nem támogatják a kezdeményezést.

A Parlamentben csütörtökön összeül a polgárjogi bizottság, kedden pedig a szolgáltatásokkal kapcsolatos irányelvről vitáznak a belső piaci bizottság tagjai.

Az Európai Bizottság szokásos szerdai heti ülésén a fő téma a fenntartható fejlődés kommunikációja, valamint a tagországok statisztikai adatainak megbízhatóságáról szóló bizottsági javaslat lesz.

Hétfőn és kedden a tagállamok oktatási és kulturális miniszterei is összeülnek.

Mit csinál a magyar biztos?

Május 24-én, kedden Kovács László adó és vámügyekért felelős biztos Stockholmban tesz hivatalos látogatást. Beszédet mond a Stockholm Institute of Transition Economics (SITE) által szervezett szemináriumon, majd megbeszélést folytat Par Nuder, svéd pénzügyminiszterrel.

Május 25-én, szerdán találkozik Michael Chertoffal, az Egyesült Államok belső védelméért felelős miniszterével, majd Dr. Bernd Pischetsriederrel, az Európai Autógyártók Szövetségének (Association of European Car Manufacturers) elnökével tárgyal.

Május 26-án, csütörtökön Kovács László Philippe Whitehead-del, a Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának (IMCO) elnökével, Onno Rudinggal, az Európai Poltikatudományok Központjának (Centre of European Policy Studies) elnökével, valamint Jerome Libinnel, az Nemzetközi Fiskális Társaság (International Fiscal Association) elnökével folytat megbeszéléseket.