Túllő a célon a cég- és a csődtörvény módosítására nemrég benyújtott törvényjavaslat, vélik szakértők. Szerintük bár a módosítás kísérletet tesz a fantomcégek mögött álló rosszhiszemű adósok utolérésére, közben vétlen kisrészvényeseket is fenyegethet vagyonuk elvesztésével.

Rendkívül magas a cégsűrűség a fővárosban egy VIII. kerületi, 200 négyzetméteres hajléktalanszállón, ahová a cégbíróság összesen 118 gazdasági társaság székhelyét jegyezte be. Legalábbis ezt állítja a hitelezővédelemmel kapcsolatos visszásságokat egy dolgozatban összegző Euler Hermes Hitelbiztosító és Követeléskezelő Kft. (EH). A hajléktalanszálló címére egyébként összesen mintegy négyszáz bejegyzést teljesített a cégbíróság, miután nemcsak cégszékhelyként, hanem a társaságok tulajdonosainak, illetve ügyvezetőinek lakcímeként is az volt megjelölve. Az EH szerint az országban még számos ehhez hasonló székhely akad, de az sem ritka, hogy fiktív címre, illetve fiktív – olykor hajléktalan vagyontalan, vagy külföldi, utolérhetetlen – tulajdonosokkal jelentenek be vállalkozásokat, de leginkább adós cégek tulajdonátruházásait.

A bedőlt vagy szándékosan bedöntött cégek eladása Kaya Ibrahim óta üzletággá vált Magyarországon: nyíltan, újsághirdetésekben keresnek és kínálnak ilyen társaságokat. A korábbi tulajdonosok pedig büntetlenül, jogi és anyagi következmények nélkül eltűnnek kényszerhitelezőik, köztük nemcsak szállítóik, hanem az adóhatóság és a társadalombiztosítás elől is. Az EH tud olyanról is, aki az utóbbi három évben tíznél több olyan társaságban volt tulajdonos, vagy töltött be vezető tisztségviselői posztot, amely az ő közreműködése idején került felszámolásra. Ilyenkor gyanítható, hogy nem pusztán üzleti balfácánságról van szó, hanem arról, hogy az illető vagyonkimentések aktív közreműködője. “A cégbíróságok által megbízott felszámoló viszont tehetetlen. Nincs ugyanis lehetősége megvizsgálni a korábbi tulajdonosok, ügyvezetők időszakára eső iratokat, legtöbbször el is tűnnek a dokumentumok. Az utcán éjszakázó emberen, illetve a tulajdonossá tett, vagyontalan nagymamán viszont nincs mit számon kérni” – mondta a HVG-nek Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke. Magyarországon egyébként tíz esetből kilencben egyszerűsített módon zajlik le a felszámolási eljárás, miután a cégekben az eljárási költségek kifizetésére sem marad pénz.

Bővebben:
http://hvg.hu/…riss167.aspx?…