A parlament 194 igen szavazattal, 129 tartózkodás mellett, 6 nem szavazat ellenében fogadta el az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött akták nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatot, vagyis az ügynöktörvényt, hogy aztán Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor egyből Mádl Ferenchez is forduljon az ügyben, normakontrollt kérve.

Érdekes, hogy Demeter Ervin volt titokminiszter igennel szavazott, mint ahogy Balogh Gyula és Körömi Attila független képviselők is, a hat elutasító mind MDF-es volt.

A törvényjavaslat ugyanis önmagában “féllábú”, hiszen általános jogászi vélemények szerint módosítani kellene hozzá az alkotmány személyes adatokról szóló részét is. Ugyanígy foglalt állást az Igazságügyi Minisztérium, így az az abszurd helyzet állt elő, hogy Hankó Faragó Miklós államtitkár kormánytagként fejezte ki támogatását annak a jogszabálynak, amelyet saját minisztériuma nevezett alkotmányellenesnek. A Fidesz erre hivatkozva mondott egyébként “nem”-et.

Burány Sándor frakcióvezető-helyettes az előterjesztéssel kapcsolatban elmondta: természetesen ismerik az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását, de úgy vélik, azért kell beterjeszteni mégis a javaslatot, mert senki sem tudja pontosan, mely pontok is alkotmányellenesek, és ezeket az anomáliákat hogyan lehet feloldani. “A verdiktből és annak indoklásából remélhetőleg ez pontosan ki fog derülni” – mondta Burány.

Az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának és az adatvédelmi biztosnak a beszámolóját.


A témáról részletesebb emelzés olvasható adatvédelmi-jogi mellékletünkben és kommentárok rovatunkban.