A munkaviszonynál kevesebb, a színlelt szerződésnél több közterhet jelentene az ekho a munkaadók számára. A számlára fizetett munkavállalók viszont – az eddig csepegtetett információk alapján – az új járulékfizetési formával járhatnak jobban. Már ha nem rajtuk vasalják be a munkaadók megnövekedett költségeiket.

Bár a végleges koncepció még nem készült el az egységes közteherviselési hozzájárulással (ekho) kapcsolatban, annyi már biztos, hogy az új közterhet a foglalkoztatónak kell majd fizetnie. A 35 százalék fedezné a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói egészségbiztosítási (11 százalék), és a nyugdíjbiztosítási (18 százalék) járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást (3450 forint), valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot (fél százalék) és a magánpénztári tagdíjat (nyolc százalék). Az ekhót választóknak – a munkaviszonyban lévőkkel ellentétben – nem kell fizetniük munkavállalói járulékot (egy százalék) és a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulékot (négy százalék) – mondta a Magyar Hírlapnak Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes sajtófőnöke. Cserébe viszont nem járna táppénz és fizetett szabadság.

Az ekho hatálya alá tartozók (az evásokhoz hasonlóan) áfával állítják majd ki a számlát – legalábbis ha a magánszemély tevékenysége áfafizetési kötelezettséget eredményez. A munkaadó ugyanakkor az áfa nélkül számított jövedelemből fizeti be a 35 százalékot. Azon még dolgoznak az illetékes tárcáknál, hogy kik választhatják az ekhót. Az is kérdéses, hogy az ekho és az eva kizárja-e majd egymást. A 35 százalékos ekho azt jelenti, hogy a bruttó százezer forintos bér után 27274 forint járulékot kell befizetnie a munkaadónak (munkaviszonynál ugyanez a teher 36950 forint). A foglalkoztatottak – a jelenlegi információk alapján – egyértelműen jobban járnak. Az MH számításai alapján ugyanis kiderül, hogy 160 ezer forint plusz áfa, vagyis bruttó kétszázezer forintos számlás jövedelemből az evás egyéni vállalkozó nettó 133127 forintot vihet haza (beszámítva a minimálbér közterheit is), az ekhót választó viszont a teljes kétszázezret. Legalábbis – bármilyen hihetetlen – a PM tájékoztatása alapján ezt a következtetést lehet levonni. Persze az még kérdés, hogy a vállalkozónak kell-e társasági adót fizetnie, mert ebben az esetben 164 ezer forint marad nála. Nem tisztázott az sem, mi a helyzet a négyszázalékos vállalkozói járulékkal. Arról nem is beszélve, hogy a munkaadók a számukra drágább ekhóra úgy is reagálhatnak, hogy csökkentik a számla összegét.

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók alelnöke szerint ha bárki választhatja majd az ekhót, akkor a cégek tömegesen fogják alkalmazottaikat átterelni az alacsonyabb közteherrel járó foglalkoztatási formába. Ha viszont csak néhány szakma választhatja, akkor az alkotmányossági problémákat vet majd fel. Ez ugyanis azt jelentené, hogy bizonyos körben legalizálja az állam a színlelt szerződéseket, máshol viszont üldözi.