Az Unió Tanácsa jóváhagyta és hivatalos közlönye május 11-i számában közzétette a tisztességtelen üzleti eljárásokról szóló direktíva szövegét. A jogszabály az új típusú (online, telefonos stb.) távkereskedelmet kívánja előmozdítani a tagországok fogyasztói és szállítói között, e célból részletesen szabályozza az ajánlattétel, szerződéskötés, teljesítés, vevőszolgálat és panaszkezelés feltételeit, és gondoskodik a fogyasztók védelméről a megtévesztő vagy csalárd üzleti eljárásokkal szemben.
A jogszabályt még az előző Európai Bizottság kezdeményezte, és ez volt hivatali ciklusának egyik legvitatottabb törvénytervezete. A Bizottság a tagországok versenytörvényeinek egységesítésével szerette volna biztosítani a fogyasztóvédelmet, de javaslata heves ellenállásba ütközött, ami hosszas viták után végül kompromisszumos megoldáshoz vezetett.
A most elfogadott változat – Markos Kyprianou egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos megfogalmazásában – „általános kerettörvény”, amely a fogyasztó és szállító közötti közvetlen üzletkötés feltételeit szabályozza, és hat évre szóló derogációt (átmeneti felmentést) biztosít a tagországoknak, melyek az átmeneti időszakban a direktívában megszabottaknál enyhébb vagy szigorúbb rendelkezéseket alkalmazhatnak nemzeti törvényeiknek megfelelően.
A tervezet másik neuralgikus pontja a származási ország elve volt, amely heves viták után végül is kimaradt a szövegből. Helyébe a kölcsönös elismerés elve lépett, ennek alapján a tagországok egymás közt megállapodhatnak arról, hogy melyikük joghatósága illetékes peres ügyekben. A direktívát az utolsó percig üldözte a balsors, a megosztottságot jól mutatta, hogy kilenc tagország nyilatkozatban fejezte ki fenntartásait a végleges szöveg egyes pontjaival kapcsolatban (származási ország elve, az „átlagos fogyasztó” fogalmának tisztázatlansága stb.). A direktíva szerencsére revíziós záradékot is tartalmaz, így későbbi időpontban át lehet tekinteni a tapasztalatokat, és szükség szerint módosítani lehet az előírásokat.
