Horvátország továbbra sem működik teljes mértékben együtt a háborús bűnösök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszékkel, jelentette ki Olli Rehn bővítési biztos, a Carla del Ponte ENSZ főügyész által előterjesztett új jelentésre hivatkozva.

A jelentés megismétli, hogy mindaddig nem nyilvánítják teljesnek Horvátország együttműködését az ENSZ törvényszékkel, amíg le nem tartóztatják a háborús bűnökkel gyanúsított Ante Gotovinat – mondta Del Ponte szóvivője. Ez egyben azt is jelenti, hogy a csatlakozási tágyalások megkezdése későbbre halasztódik és valószínűtlen, hogy a június végén záruló luxemburgi elnökség alatt megvalósul.

A horvát hatóságok hónapok óta képtelenek kiadni a szökésben lévő tábornokot az ENSZ törvényszéknek, ezért az EU tagállamok az együttműködés hiányában elhalasztották a csatlakozási tárgyalásokat, melyeket márciusban kellett volna megkezdeni.

Az ENSZ főügyész szerint a tábornok mindig is a horvát hatóságok látókörében volt, amit azonban a kormány tagadott.

A horvát miniszterelnök Ivo Sander múlt hónapban kijelentette, hogy országa egy új akcióterv keretében lépéseket tett Gotovina elfogása érdekében. A döntést Del Ponte, ENSZ főügyész üdvözölte.

A főügyész mostani jelentését követően azonban, valószínűtlennek tűnik, hogy még a június 30-án záruló luxemburgi elnökség ideje alatt megkezdődhetnek a tárgyalások Horvátországgal.

Del Ponte június 13-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára is jelentést nyújt majd be Szerbia és Montenegró, Bosznia Hercegovina és Horvátország a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésével kapcsolatban.

Az EU nyugat-balkáni politikájának egyik alapvető eleme a programokban részt vevő országok a nemzetközi törvényszékkel való együttműködése. Ennek eredményeképpen Szerbia és Montenegró több mint egy tucat háborús bűnökkel gyanúsított személyt adott át a törvényszéknek, míg Ramush Haradinaj, koszovói miniszterelnök, márciusban mondott le, hogy megjelenjen az ENSZ törvényszék előtt. Ugyanakkor több háborús bűnös továbbra is szabadlábon van, akik közül Ante Gotovina tábornok, Radovan Karadzic szerb vezető és Ratko Mladic tábornok a három legkeresettebb személy.