A Benita Ferrero-Waldner, külkapcsolatokért felelős biztos egy interjúban utalt arra, hogy a 2004-es történelmi méretű és jelentőségű bővítés után le kellene lassítani a további felvételeket. A biztos szerint az embereknek meg kell emésztenie a tavalyi csatlakozást.
Ferrero-Waldner szerint a bővítés számos gazdasági és politikai eredményt hozott, ám időre van szükség ennek elfogadásához. A biztos azt is világossá tette, hogy a csatlakozni kívánó országok csak akkor léphetnek be a szervezetbe, ha minden felvételi követelménynek maradéktalanul megfelelnek.
A Reuters hírügynökség szerint számos kelet- és nyugat-európai politikai elemző intézet csatlakozik majd ahhoz a levélhez, melyet Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnöknek címeznek, és amelyben arra szólítják fel az EU soros elnökét, hogy ne állítsa le a bővítést, amely elengedhetetlen az új demokráciák segítéséhez. A kezdeményezést egy román kutatóintézet indította, mivel az elemzők szerint nem lenne szerencsés, ha a bővítést befolyásolná a francia és a holland elutasítás.
A nemzetközi sajtó szerint is félő, hogy az EU alkotmányos krízise a bővítés rovására megy. Matthias Wissmann, magas rangú, német, kereszténydemokrata politikus például a német sajtó szerint úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szeptemberi előrehozott választásokon kormányváltás lesz, a csatlakozni kívánó országok nem számíthatnak teljes jogú tagságra. A politikus szerint Németország inkább a szomszédságpolitikára fektetne nagyobb hangsúlyt.
