Mádl Ferenc államfő véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (közismert nevén ügynöktörvény) módosításáról szóló törvényt.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a mai napon megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, közismert nevén ügynöktörvény módosításáról szóló törvényt, mivel álláspontja szerint a törvény több szabálya is ellentétes az Alkotmánnyal.

Az új törvény által bevezetni kívánt módosítás révén megszűnne az elmúlt rendszer biztonsági szolgálatainál feladatot ellátó, operatív állományban lévő személyek (az ügynökök), a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkossága. Ezeket az adatokat a jövőben bárki korlátozás nélkül megismerhetné. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint az ún. Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a módosítás alkotmányellenes. A törvény ugyanis megfelelő alkotmányos indok nélkül, következésképp szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. Mivel a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az „információs kárpótláshoz”) nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára.

A köztársasági elnök ugyanakkor azt a kérdést is felvetette, vajon alkotmányosan elfogadható-e a hivatásos alkalmazottaknak, tehát a beszervezőknek és tartótiszteknek, illetve a hálózati személyeknek, tehát a beszervezett ügynököknek egységes kezelése adataik nyilvánosságra hozatalát illetően.

A köztársasági elnök alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosít a nyilvánosságra hozatallal érintett személyek számára megelőző, hatékony és érdemi jogorvoslatot. Ez annak fényében bír jelentőséggel, hogy a Történeti Levéltárban kezelt adatok nem teljes körűek, és megbízhatóak. Ezért lehetőséget kell adni az érintetteknek, hogy a nyilvánosságra hozatalt megelőzően jogorvoslattal élhessenek, és megvizsgáltassák, valóban jogosan szerepelnek-e az ügynökiratokban.

A köztársasági elnök indítványának a szövege teljes terjedelmében a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható:
http://www.keh.hu/…ktorveny.pdf