Nagy változások elé nézhet az EU sokat vitatott cukorrezsimje, június 22-én ugyanis Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági biztos bemutatja az immár 25 tagországra vonatkozó, cukortámogatásokról szóló, új jogszabálytervezetet.
A javaslat a 2003-óta tartó folyamatos reform legújabb fejleménye, mely az EU óriási mezőgazdasági támogatásait a világkereskedelmi szabályokkal hozná összhangba. A támogatási programok, melyek az 1950-es években indultak, az EU éves költségvetésének mintegy felét teszik ki.
Fischer Boel javaslata várhatóan november előtt kerül a mezőgazdasági miniszterek tanácsa elé, mivel az EU a WTO miniszteriális találkozóján, Hong Kongban szeretné azt a kereskedelmi partnerek elé vinni.
A javaslat azonban, melyet három héttel ezelőtt azért szivárogtattak ki, hogy felmérjék a reakciókat a cukortámogatás jelentős csökkentésével kapcsolatban, nem csak a jelenlegi 25 tagországra, hanem az EU-n kívüli szomszédos cukortermelőkre is kihat.
Egy belső uniós elemzés szerint, mely azt vizsgálja, hogy a jövő nyártól életbe lépő új javaslatokat követően a cukoripar hogyan boldogul majd, a 25-ből mindössze nyolc tagállam véli úgy, hogy cukor iparát nem érinti a változás. A többi 17 tagország szerint ipari termelésük súlyos csökkenést szenved majd el vagy teljesen megsemmisül.
A reform legfőbb áldozatai Írország, Görögország, Spanyolország és Finnország lehetnek, mivel iparuk a legkevésbé hatékony az EU-ban. Franciaországot, Németországot és Nagy-Britanniát valószínűleg nem érintik súlyosan a változások.
Az elemzés szerint a leendő tagállam Bulgária cukoripara valószínűleg fennmarad, Romániáé viszont drasztikusan csökken majd.
Cukor az EU-n kívül
Az EU-n kívüli, fejlődő országok Jamaicától kezdve, Fidzsin keresztül, egészen Malawi-ig az EU magas cukor árától függenek, hiszen ez segíti gazdaságuk fejlődését. Fischer Boel javaslata szerint ezek az országok azonos árcsökkenést szenvednek el, de még végzetesebb eredményekkel.
A fejlődő országokban jelentős következményei lehetnek a cukorár csökkenésének, mert számos esetben, a cukorgyárak támogatják az iskolarendszert vagy az egészségügyi programokat, mert a kormányok erre nem képesek. Mindeközben az uniós árcsökkentés azt jelenti, hogy országok tucatjainak cukoripara kerülhet nehéz helyzetbe.
Az EU-ban a farmerek számos esetben könnyen át tudnak térni a cukorrépa termelésről a gabona vagy búzatermelésre, és így csak a cukorgyárak szenvednék el a veszteségeket. A bizottsági javaslat „kivásárlási tervet” kínál, mely szerint a gyárak bezárási pénzt kapnának.
A cukor fogyasztói árában ugyanakkor nem várható változás, bár az ipari felhasználók esetében – pl. ital, édesség gyártók – az árak valószínűleg jelentősen csökkenek.
