Az iszlámábádi legfelsőbb bíróságon megkezdődött annak az asszonynak a pere, akit büntetésből erőszakoltak meg. A fiatalasszony azért fellebbezett, mert támadóit – egy kivétellel – felmentették. Az ügy világszerte felhívta a figyelmet arra, milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak a nők Pakisztánban.
Muhtar Mait 2002 júniusában ítélték megerőszakolásra a falu vénjei, a fővárostól 560 kilométerre, egy isten háta mögötti településen. Az asszony ugyan nem követett el semmit, tizenhárom éves öccsét viszont azzal vádolták meg, hogy viszonya volt egy előkelőbb családból származó lánnyal, ami a törzsi hagyományok szerint bűnnek számít. Az asszony szerint még ez is rágalom volt, valójában a család férfi tagjai zaklatták a fiút, és azért vádolták meg, hogy eltereljék a figyelmet. A faluközösség végül meghozta az ítéletet, és a 36 éves nőt a helybeli férfiak sorra megerőszakolták.
Pakisztánban máig úgy tartják, hogy a nemi erőszak az áldozat szégyene, ezért lepte meg a közvéleményt, hogy az asszony feljelentette támadóit. Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki, Mai pedig jelképpé vált: először a keserves pakisztáni asszonysors, később pedig a bátor kiállás szimbólumává. Fellépését sokan rossz szemmel nézik Pakisztánban. Minden lépését rendőrök követik, a hivatalos magyarázat szerint azért, hogy vigyázzanak rá.
Mai viszont azt mondja, hogy gyakorlatilag házi őrizetben tartják, és nem engedik, hogy beszéljen a riporterekkel. Az Egyesült Államokba akart utazni, hogy egy civil szervezet meghívására előadást tartson a pakisztáni nők helyzetéről, ám a hatóságok nem engedték ki az országból. Musarraf elnök határozott így, hogy a fiatalasszony “ne kelthesse Pakisztán rossz hírét” a világban.
