Az EP regionális fejlesztési bizottsága három, a strukturális és kohéziós támogatással foglalkozó jelentéssel érkezik az e héten sorra kerülő plenáris ülésre. A Magyarország számára különösen kényes kérdések között a nem visszaigényelhető áfa támogathatósága, a magántőke bevonhatósága az önrészbe, a költségvetési átcsoportosítás, a kohéziós alap esetében pedig az n+2-es szabály, a régi kohéziós államok „phasing out”-ja , valamint a lakásépítés, -felújítás támogathatósága szerepelnek.
A Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot, valamint az Európai Szociális Alapot érintő fejlesztési források kapcsán jelentős vita alakult ki a régi és az új tagállamok között. Az új tagállamok attól tartanak, hogy a 2007-2013-as periódusban több területen jelentős hátrányba kerülhetnek a tapasztaltabb és kedvezőbb pénzügyi feltételek között működő pályázókkal szemben.
Külön csoportot alkotnak azon országok is, amelyeket érint az ún. „statisztikai hatás”. Ezen államok, illetve régiók a bővítés következtében a módosult EU-átlag miatt a régi szabályok szerint már nem lennének jogosultak bizonyos juttatásokra, ám a regionális támogatások terén sikerült átmeneti „levezető támogatást” (phasing out) kiharcolniuk maguknak. A kohéziós alap esetében azonban még nem született döntés.
A jelentésekről éles vita várható az EP keddi plenáris ülésén, és nem zárható ki, hogy egyes pontokon az EP álláspontja eltér majd a szakbizottság többségének véleményétől.
A Magyarország számára különösen kényes kérdések között a nem visszaigényelhető áfa támogathatósága, a magántőke bevonhatósága az önrészbe, a költségvetési átcsoportosítás, a kohéziós alap esetében pedig az n+2-es szabály, a régi kohéziós államok „phasing out”-ja , valamint a lakásépítés, -felújítás támogathatósága szerepelnek.
A javaslat szerint az eddigi szabályoktól eltérően az EU a jövőben nem támogatná a hozzájárulásával megvalósuló beruházások áfa-részét, csak a beruházás nettó összegét. Ez azt jelentené, hogy az önkormányzatoknak és civil szervezeteknek (amelyek ráadásul nem igényelhetik vissza az áfát) a beruházás önrészén túl az áfát is meg kellene fizetniük. Ez a közép-európai, amúgy is gyengén finanszírozott önkormányzatokat hátrányosan érintheti.
Az új szabályozás azt is kizárná, hogy a támogatások felvételéhez szükséges önrész felmutatásához magántőkét is bevonhassanak. Ez megint csak megnehezíti az így a teljes önrészt letenni kénytelen önkormányzat, illetve állam dolgát.
Szintén az új szabályzat része lehet, hogy a fel nem használt pénzeket az adott uniós költségvetési fejezeten belül átcsoportosíthatnák. Így elképzelhető lenne, hogy a támogatást – például rossz anyagi körülményei miatt – felhasználni képtelen önkormányzat helyett más, jobb feltételekkel rendelkező helyhatóság kapja meg az uniós pénzt.
A strukturális alapoknál már működő n+2-es szabályt (vagyis, hogy a megítélt támogatást két éven belül fel kell használni, különben elvész) kiterjesztenék a környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogató kohéziós alapra is. Itt azonban általában sokkal több idő szükséges egy-egy projekt előkészítésére (például régészeti feltárás, hatástanulmányok, versenykiírás stb. miatt), ami megint csak megnehezíthetné a források felhasználását.
A kohéziós alapnál (amely esetében nem egy-egy régió, hanem az egész ország kapja a támogatást) a támogatottak köréből kiszoruló országok a regionális támogatásokhoz hasonlóan szintén szeretnének maguknak egyfajta phasing out-juttatást kiharcolni. A kohéziós alappal foglalkozó Andria-jelentés ezt azért nem támogatja, mert a „levezető kohéziós támogatást” a meglévő forrásokból kellene megoldani, ami viszont csökkenthetné az új jogosultak számára elérhető összeget. A jelentés szerint „politikai megoldást” kell találni a „statisztikai hatás” által érintett államok számára. A kohéziós támogatásokra való jogosultság feltétele egyébként, hogy a tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) ne érje el az EU-átlag 90 százalékát. Ennek eddig megfelelt Görögország, Portugália és Spanyolország is, most azonban mind a tíz új csatlakozó ebbe a körbe került, és ide fog tartozni csatlakozása után Románia és Bulgária is.
A Bizottság eredeti javaslata – a nem visszaigényelhető áfa támogathatóságához hasonlatosan – kizárná azt is, hogy az uniós támogatást energiatakarékossági és környezetvédelmi célú lakásfelújításra vagy építésre költhessék. A parlamenti szakbizottság lazítana ezen a szabályon, és a szociális (állami vagy önkormányzati tulajdonú) lakások esetében engedélyezné ezt. Egyes – kisebbségben maradt – képviselők azt is kezdeményezték, hogy a felzárkóztatási forrásokat (a szociális jelző nélkül) egyéb lakásépítésre és lakásfelújításra is fel lehessen használni.
A parlamenti jelentések tartalma azonban jelentősen módosulhat a 2007-2013-as költségvetési keretterv elfogadása után.
