Noha a régóta húzódó tiszai ciánper kimenetele még bizonytalan, egy eredményt már sikerült elérni. A Fővárosi Ítélőtábla a közelmúltban másodfokon tizenöt százalékban korlátozta a 2000 telén természeti katasztrófát okozó nagybányai Transgold cég kapacitását.

Arra azonban nincs mód, hogy az ideiglenes ítélet teljesítését Magyarország ellenőrizze, de – tudta meg a Magyar Hírlap Szecskay Andrástól, a perben a magyar államot képviselő ügyvédtől – az utóbbi időben félgőzzel dolgozó aranymosó termelésének növekedéséről sem kaptak információt.

A következő tárgyalást a Fővárosi Bíróságon október 24–25-én tartják. A tervek szerint meghallgatják az üzem működését, illetve a ciánkatasztrófa óta megtett védelmi intézkedéseket ellenőrző magyar és román szakértőket. A Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei jelentésükben több pontban kifogásolták az ausztrál–román cég biztonsági munkálatait, a románok ezt cáfolják. A kérdésnek nagy jelentősége lehet a végső ítélet kimenetelére is. A magyar fél ugyanis nemcsak kártérítést (29,4 milliárd forint megfizetését) kér a méreg okozta természetpusztításért, a turizmus veszteségeiért, hanem a veszélyesnek ítélt üzem bezárását is követeli a román államtól a több mint három éve húzódó perben.

Az Aurulról időközben Transgolddá keresztelt nagybányai üzemre a jövőben újabb nehéz vizsga vár. A jelenleg ideiglenes engedéllyel működő telepnek Románia uniós csatlakozása előtt teljesítenie kell a brüsszeli követelményeket.

A ciánkatasztrófa ellenére javában tart egy másik, hasonló technológiájú aranybánya, a verespataki előkészítése. A Nagybányán történtek hatására a román kormány ígéretei szerint a beruházás hatásvizsgálatai során a magyar követelményeket is figyelembe veszik.