A magyar önkormányzati rendszer létrejöttének 15. évfordulója alkalmából 2005. október 1-jén a Belügyminisztérium az önkormányzati érdekszövetségekkel közösen egész napos központi ünnepséget rendez.

A programok három helyszínen – a Kossuth téren, az ORFK Vágóhíd utcai kiképző központjában, valamint a Művészetek Palotájában – zajlanak. A programok között szerepel a Magyar Köztársaság lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonására az önkormányzati rendszer létrejöttének 15. évfordulója alkalmából 10.30 órakor. (Ünnepi beszédet mondanak: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, dr. Lamperth Mónika belügyminiszter, az önkormányzati érdekszövetségek képviseletében dr. Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. 100 önkormányzati zászló ünnepélyes bevonulása a parlamentbe, elhelyezésük a főlépcső két oldalán.)

A délután folyamán dr. Lamperth Mónika belügyminiszter az évforduló alkalmából kiírt gyermekrajz- és esszépályázat nyerteseinek átnyújtja a díjakat Művészetek Palotájában. A pályázatra érkezett művekből összeállított kiállítás a helyszínen megtekinthető.

18.00 órakor ünnepi gálaműsor kezdődik, ahol köszöntőt mond dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, ünnepi beszédet tart dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és dr. Lamperth Mónika belügyminiszter.

Önkormányzati rendszerünk másfél évtizede

A rendszerváltás egyik legnagyszerűbb vívmánya az önkormányzati rendszer tizenöt évvel ezelőtti megteremtése volt, amely a települési autonómiára, a helyi hatalomgyakorlásra koncentrált. Ennek eredményeként az 1586 tanácsot 3093 települési önkormányzat váltotta fel. Az önkormányzatiság intézménye, eszméje 15 évvel a rendszerváltás után demokráciánk maradandó értékévé, a jogállam szilárd tartópillérévé vált.
1990 májusában, amikor a szabad választás eredményeként megalakult az összetételében a nép akaratát tükröző parlament, a képviselőkre történelmi feladat hárult: a településeken és a megyékben is végre kellett hajtaniuk a hatalomváltást.

A rendszerváltás első kormánya már néhány héttel a megalakulását követően benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvénycsomagot, amely tartalmazta mindazon törvényjavaslatokat és módosításokat, melyek megalapozták az önkormányzati rendszer megteremtését. Kulcsfontosságú lépés volt az Alkotmány módosítása, ugyanis az Alkotmány szabályaira épült a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, amelyet a Parlament 1990 augusztusában 98%-os szavazataránnyal fogadott el.

A törvény olyan önkormányzati rendszert hívott életre, melynek alapkövetelménye, lelke az önkormányzati önállóság volt. A helyi közügyek intézése visszakerült a választópolgárok közösségéhez, alapelvként fogalmazódott meg, hogy az önkormányzat a helyi közügyekben mindent megtehet, amivel jogszabályt nem sért. A települések lakosai 1990. szeptember 30-án első ízben választhatták meg szabadon a bizalmukat élvező elöljáróikat.
Az önkormányzati rendszert megalapozó törvények elfogadását követően az Országgyűlés folyamatosan alkotta meg az önkormányzatok mozgásterét kiszélesítő jogszabályokat: az adótörvényt, az önkormányzati vagyontörvényt, a cél- és címzett támogatás működésének jogi hátterét, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt.

Hivataluk ideje alatt az egymást követő kormányok is meghozták az önkormányzatokat érintő döntéseiket, melyek nyomán az önkormányzatok működőképességüket megtartották, sőt számos területen fejlődtek, előre léptek. A legjelentősebb az önkormányzati törvény 1994. évi átfogó módosítása volt, mely feloldotta az addig felgyülemlett ellentmondásokat, pótolta a hiányosságokat, korszerűsítette a rendszert. Az önkormányzati csődtörvény a fizetésképtelenné vált helyi önkormányzatok közszolgáltatásainak zavartalan ellátását volt hivatott biztosítani, a polgármesteri törvény lefektette a képviselők tiszteletdíjának, juttatásainak szabályait, a társulási törvény az együttműködés kiteljesítésének lehetőségét teremtette meg, a helyi közszolgáltatások további fejlesztését segítette a területfejlesztésre vonatkozó szabályozás. Nem kevesebb jelentőséggel bírtak a harmadik ciklusban elfogadott törvények a területszervezési eljárásról, a közterület-felügyeletről, az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről.

Az elmúlt évek alatt a helyi önkormányzatok számos fejlesztést valósítottak meg településeiken. Ezekhez központi támogatást is kaptak. Címzett támogatással összesen 796, céltámogatással pedig 10 087 beruházás valósult meg, ill. van megvalósulóban..
A széles körű autonómiával rendelkező helyi önkormányzatok kezdeményezésére az elmúlt másfél évtizedben hazánk közigazgatási szerkezete átalakult. Az 1990-ben létrejött települési önkormányzatok száma a területszervezési intézkedések nyomán 3168-ra emelkedett. Ez idő alatt a település-szétválásoknak köszönhetően 74 új település jött létre. A városok száma 125-tel növekedett, így ma 289 városunk van, melyekben a lakosság 67%-a él. A kistelepülések száma ma is meghatározó közigazgatási rendszerünkben, hisz 1720 község lakossága nem haladja meg az ezer főt.

Az évek folyamán beigazolódott, hogy vannak feladatok, melyeket a helyhatóságok egymagukban nehezen, ill. egyáltalán nem tudnak megoldani. A 2002-ben hivatalba lépő kormány egy működőképes, ám belső ellentmondásokkal terhes, számos területen változtatásra érett önkormányzati rendszert örökölt. Ezért olyan bátor lépésekre vállalkozott, melyek többéves elmaradást voltak hivatottak pótolni.

Tizenöt év tapasztalata bizonyítja, hogy a változtatások, melyeket a kormány részben megalapozott, részben meg is valósított, elengedhetetlenül szükségesek voltak. Így a közigazgatási reform részeként újrafogalmazta a kistérségek szerepét, határozott lépéseket tett a regionalizmus kiteljesítése felé. Megalapozta az önkormányzatok finanszírozásának reformját, megalkotta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás új szabályait. Segítséget nyújtott az önkormányzatoknak az EU-csatlakozás folyamatában, valamint új alapokra helyezte a kormányzat és az önkormányzati érdekszövetségek kapcsolatrendszerét.

A legfontosabb azonban, hogy elindította a közigazgatás nemzeti megújítását, mely felöleli az államigazgatás központi és területi szintjeit éppúgy, mint az önkormányzati rendszer és a szolgáltatások modernizációját. Azzal, hogy 2004. december 1-jén hatályba lépett a települési önkormányzatok többcélú társulásairól szóló törvény, alapvető állomásához érkezett a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programja. Egyértelmű siker a 152 többcélú kistérségi és 11 területfejlesztési társulás megalakulása, melyek révén a lehető legmagasabb színvonalú közszolgáltatás biztosítható köztársaságunk minden polgárának, mérsékelve az indokolatlan társadalmi és területi különbségeket.
A kormány oly módon is törekszik segíteni az önkormányzatokon, hogy a támogatások elosztása igazságos és kiszámítható legyen, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű települések, térségek felzárkóztatására, a szolidaritás elvének érvényesítésére. A központi költségvetési források egy jelentős részének decentralizálásával a kormány reformértékű lépést tett ez irányba.

Az önkormányzati rendszer fejlesztése érdekében a kormány folyamatosan együttműködik az önkormányzati érdekszövetségekkel. Az önkormányzatiság 15. évfordulójának programjait a Belügyminisztérium közösen szervezte – természetes partnereivel – a nyolc önkormányzati érdekszövetséggel.
Október 1-jén központi ünnepség keretében ünnepeljük, hogy 15 esztendős lett az európai mércével mérve is korszerű, a jogállamiság legszigorúbb követelményeit is kielégítő önkormányzati rendszerünk. E rendszer azonban önmagában nem létezhet. Élővé azok a szó legnemesebb értelmében vett közéleti személyiségek teszik, akik a törvény betűjét megvalósítják és kibontakoztatják a helyi közösségek alkotóerejét, akik másfél évtized alatt sikeresen elsajátították a helyi kormányzás tudnivalóit. Õk a polgármesterek, a jegyzők, a helyi önkormányzati képviselők. Mindenekelőtt az ő áldozatkészségüknek, helytállásuknak köszönhető önkormányzati rendszerünk sikeres fejlődése az elmúlt 15 évben.
A legnagyobb elismerést a helyi közügyek intézői azonban választópolgáraiktól kapják, akik bizalmat szavaztak nekik, és akiket munkájukkal szolgálnak. Nem véletlen, hogy 1014 polgármester már a negyedik ciklust tölti e tisztségben.