A tagállamoknak október 15-ig kell kidolgoznia az ún. lisszaboni stratégia nemzeti akcióterveit. A magyar program – hasonlóan a többi tagállaméhoz – az államháztartás fenntarthatóságának kérdésére, az üzleti környezet javítására, az innovációra, a kutatás-fejlesztés ösztönzésére, a foglalkoztatás bővítésére helyezi a hangsúlyt.
A nemzeti akcióprogramokat november végén vitatja meg egy e célra létrehozandó szakbizottság, majd december végére derül ki, hogy milyen eszközökkel lehet végrehajtani az összehangolt célokat.
A lisszaboni stratégiáról rendezett konferencián Veres János pénzügyminiszter elmondta: bár az Eurostat végleges álláspontját még nem ismeri, de reméli, a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések, így az autópálya-építés egy részét ne azzal a módszerrel kelljen elszámolni, mint azt 2005-ben kell. A pénzügyminiszter kérdésre válaszolva közölte: a magyar kormány határozott szándéka, hogy folyamatosan csökkentse az államháztartás méretét, és az államháztartási hiányt.
Ha ezen következetesen végigmegy az ország, akkor megvalósítható az euró 2010-es bevezetése.
A lisszaboni stratégiaként 2000-ben meghirdetett koncepció a foglalkoztatás, a gazdasági reformok és a szociális kohézió megerősítését célozzák a tudásalapú társadalom kiépítésével párhuzamosan. A stratégia eredeti központi célkitűzése, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt. A Lisszaboni Stratégia végrehajtása azonban néhány év alatt túlságosan bürokratikussá vált. A 28 fő célkitűzést és 120 köztes célt 117-féle mutatóval mérő évi közel 300 jelentés lehetetlenné tette a stratégiai gondolkodást. A problémákra legélesebben a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezette munkabizottság mutatott rá 2004-es elemzésében. A Barroso-bizottság a tapasztalatokra támaszkodva átdolgozta a Lisszaboni Stratégiát, kevesebb, de jobban megvalósítható célt kijelölve. Az elsődleges prioritás ma a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése mindenekelőtt az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági kohézió és a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatásával. A lisszaboni csúcs értelmében az egy évtizedre szóló stratégiát a tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalálkozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.
