A közterhek megspórolására született színlelt szerződések legalizálására már két hetük sincs az érintetteknek. A júliustól induló ellenőrzéseken az alkalmazottak sem biztos, hogy megússzák bírság nélkül.
Nem mindegy, hogy a foglalkoztatónál vagy a foglalkoztatottnál kezdi a vizsgálatot az adóhivatal. Előbbi esetében a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak nyugodtan hátradőlhetnek, hiszen a felelősség a foglalkoztatóé, tehát az elmaradt közterheket, a pótlékot és a bírságot is utóbbi fizeti meg. Egészen más a helyzet, ha a színlelt szerződéssel foglalkoztatott vállalkozót ellenőrzik. Ez esetben ugyanis még ha más (például jogtalan áfa-visszaigénylés) miatt indult is a vizsgálat, ha menet közben kiderül, hogy a vállalkozó burkolt munkaviszonyban áll, az adóhivatal rá szabja ki a bírságokat és a késedelmi pótlékot. A példánkban szereplő egyéni vállalkozót ráadásul amellett, hogy nem fizette meg a rá eső járulékokat és a személyi jövedelemadót, a jogtalanul visszaigényelt áfa miatt is felelősségre vonják. Ilyen esetben csak az önrevízió segít, s a vállalkozó kérheti az adóhatóságtól, hogy méltányosságból csökkentsék vagy töröljék el a bírságot és a kamatokat. “Az adóhivatal ilyen esetekben megértő szokott lenni, mert tisztában van azzal, hogy ezeket a szerződéseket sok esetben a kényszer szülte” – mondta Juhász István, az APEH elnökhelyettese.
A színlelt szerződések szinte valamennyi ágazatban jelen vannak: a média, a kereskedelem, a vendéglátás vagy az építőipar mellett az egészségügyben sem ritkák. Számos kórházi osztály működése megbénulhat a színlelt szerződések megszüntetésének kényszere miatt. A legnagyobb gond, hogy épp a hiányszakmák képviselői – például aneszteziológusok, patológusok – dolgoznak vállalkozóként.
Az elmúlt két és fél évben az ellenőrzésekkor kaptak már el televíziós társaságot, építőipari céget de közműdíj beszedésére szakosodott céget is. A meg nem nevezett televíziónál 1,2 milliárd adóhiányt állapítottak meg, az építőipari cégnél a gépészt és az építésvezetőt foglalkoztatták színlelt szerződéssel, a díjbeszedő társaságnál pedig a vízóra-leolvasókat. A megállapított adóhiányt és a bírságokat e cégeknek nem kell leróniuk, ha június végéig kifehérítik a színlelt szerződéseket, s ezt be is jelentik az adóhatóságnak. Két és fél év alatt 61 ilyen típusú ügyet tárt fel az adóhivatal, a lebukottak egytől-egyig legalizálták a vitatott szerződéseket. A moratórium lejárta után az adóhivatal fokozottan ellenőrzi a színleltnek vélt szerződéseket.
