Az Európai Bizottságot látszólag nem különösebben nyugtalanítja, hogy Magyarország nem nyitná meg teljesen munkaerő piacát január 1. után a román és a bolgár munkavállalók előtt.
Vladimír Spidla, a munkaerő-vándorlásért is felelős uniós biztos szóvivője szerdán nem kívánt különösebb kommentárt fűzni ahhoz az előző nap Kiss Péter munkaügyi miniszter által jelzett szándékhoz, hogy Magyarország Bulgária és Románia csatlakozása után két évig élni kíván a szabad munkavállalás korlátozásának lehetőségével. Katharina von Schnurbein emlékeztetett rá, hogy a szabályok szerint a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen rezsimet kívánnak alkalmazni az új tagországok munkavállalóival szemben és a Bizottság ebbe nem kíván beleszólni.
Megfigyelők szerint ennek ellenére bizottsági körökben feltűnést kelthet, hogy éppen azon új tagországok egyike nem tenné lehetővé a szabad munkavállalást, amely évek óta kitartóan a korlátok lebontása mellett érvel. Kiss Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium első embere kedden közölte, hogy Magyarország fokozatosan, a valós munkaerő-igényhez igazodva nyitja meg munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt a két ország uniós csatlakozását követően. Hazánk azokban az ágazatokban könnyítené meg a munkavállalást, ahol többlet munkaerő bevonása szükséges. Ahol viszont nincs ilyen igény, ott fennmaradna a jelenlegi munkavállalási engedélyezési rendszer. Romániából és Bulgáriából egyébként arányában nagyobb munkaerő-kiáramlást várnak, mint az előző körben csatlakozott tíz ország esetében.
