A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa megállapította, hogy a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. a szolgáltató váltással összefüggő, 2005. augusztus 20-a előtt követett ADSL-modem leszerelési gyakorlatával visszaélt gazdasági erőfölényes helyzetével.
A jogsértés megállapítása mellett a Magyar Telekom-mal szemben bírság kiszabására azért nem került sor, mert a Magyar Telekom a jogsértő magatartást a versenyfelügyeleti eljárás ideje alatt abbahagyta, illetve lépéseket tett a jogsértő magatartás kiküszöbölésére.
A Magyar Telekom szolgáltatási területén 2000-től ADSL szolgáltatást nyújt egyfelől nagykereskedelmi forgalomban az internet-szolgáltatókon keresztül közvetetten a felhasználók számára, másfelől a T-Com tagvállalaton keresztül kiskereskedelmi forgalomban is kínálja ezt a szolgáltatást közvetlenül is mind a lakossági, mind az üzleti felhasználók felé.
A nagykereskedelmi piacon a hálózati szolgáltató és az internet-szolgáltató áll eladó-vevő kapcsolatban. Az internet-szolgáltató viszonteladásra köt szerződést, azaz nem hálózati hozzáférési szerződés megkötésére kerül sor. Az ADSL-alapú internet-szolgáltatást Magyarországon tipikusan az internet-szolgáltatók értékesítik a végfogyasztóknak úgy, hogy a távbeszélő szolgáltatótól vásárolt ADSL-hozzáférés szolgáltatást „összecsomagolják” saját internet-hozzáférés szolgáltatásukkal, és így képeznek szélessávú Internet-szolgáltatási csomagokat, illetve azokat kiegészítik a felhasználók számára szükséges egyéb szolgáltatásokkal (e-mail, web-tárhely, IP-cím, tűzfal, stb.). A fogyasztó az internet-szolgáltatónál jelzi igényét arra, hogy ADSL technológiával szeretné az internetet használni, az internet-szolgáltatóval köt előfizetői szerződést, de az ADSL bekötést a távbeszélő szolgáltató végzi. A végfelhasználó a hálózathoz egy modem segítségével kapcsolódik, melyet a Magyar Telekom szakemberei szerelnek fel szerződés megkötése után, illetve szerelnek le a szerződés lejártakor. A fogyasztó a szolgáltatás minden eleméért (a bekötésért és a hozzáférésért) – az előfizetői szerződés alapján – az internet-szolgáltatónak fizet egyszeri és havi díjat, amelyből az internet-szolgáltató megfizeti a nagykereskedelmi szerződés alapján a távbeszélő szolgáltatónak járó egyszeri és havi díjakat.
Amennyiben a végfelhasználó Internet-szolgáltatót kívánt váltani, úgy először fel kellett mondania a hozzáférését az előző internet-szolgáltatónál. Az internet-szolgáltató ezt két napon belül jelezte a Magyar Telekom felé, amely a végpont lemondása alapján elindította a leszerelési folyamatot. A központi oldalon megtörtént a port inaktiválása, a hozzáférés letiltása, előfizetői oldalon pedig – az ügyféllel való időpont egyeztetést követően – a fizikai leszerelés. Erre 30 nap állt a Magyar Telekom rendelkezésére. Ezt követően kezdődhetett meg az új kapcsolat létesítése, amelyre a Magyar Telekom-nak szintén 30 nap állt a rendelkezésére.
A versenyfelügyeleti eljárás során megállapításra került, hogy a Magyar Telekom indokolatlanul hátrányos feltételeket kényszerített a fogyasztókra, azáltal, hogy a gyakorlatban késleltette a szünetmentes szolgáltató váltás megvalósítását. A szünetmentes szolgáltató váltás lehetőségének biztosításának elmaradása 2005. augusztus 20-a előtt lényegében nem műszaki, és nem is gazdasági nehézségekre, okokra volt visszavezethető. Ezt bizonyítja az is, hogy 2005. augusztus 20-a után a szünetmentes szolgáltató váltás aggálytalanul és nehézségek nélkül megvalósulhatott. A GVH megítélése szerint a fogyasztók a Magyar Telekom kifogásolt gyakorlata miatt ADSL-szolgáltató váltás esetén indokolatlanul hosszú ideig kényszerültek a kiskereskedelmi szolgáltatás igénybevételének nélkülözésére.
A Magyar Telekom fenti magatartását a GVH a versenytörvény erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütközőnek ítélte. A jogsértés megállapítása mellett versenyfelügyeleti bírság kiszabása azért nem volt indokolt, mert a Magyar Telekom jogsértő magatartását a versenyfelügyeleti eljárás ideje alatt abbahagyta, illetve már a vizsgálat elején lépéseket tett a jogsértő magatartás kiküszöbölésére.
( Vj-39/2005. számú ügy )
