Az Oktatási és Kulturális Minisztérium üdvözli, hogy az Országgyűlés a lehetséges legkorábbi időpontban meghozta a döntést a felsőoktatási törvénymódosítás Alkotmánybíróság által kifogásolt részletének megváltoztatásáról.
Ennek értelmében a gazdasági tanácsok közreműködnek a szenátus döntéseinek előkészítésében és véleményezik az egyetemi autonómia körébe utalt ügyekben tervezett lépéseket, de nincs önálló döntési vagy egyetértési joguk. Az, hogy az eredeti törvényszöveg marad hatályban, összhangban van a szaktárca álláspontjával és biztosítja az egyetemi autonómia erősödését.
A minisztérium reményei szerint ezzel a döntéssel elhárul minden akadály a felsőoktatási törvény 2006. július 24-én elfogadott módosításának hatályba lépése elől és így a jövő évi felsőoktatási felvételi tájékoztató már az összes változás ismeretében jelenhet meg. Ezek között szerepel a képzési hozzájárulás bevezetése azok számára, akik 2007. szeptemberében kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat.
A tárca tisztában van azzal, hogy a másodévtől, vagyis 2008 szeptemberétől fizetendő képzési hozzájárulás az államilag támogatott hallgatóknak többletterhet és fizetési kötelezettséget jelent. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az állam a költségvetésből minden évben egyre többet költ a felsőoktatás támogatására. A hallgatói normatíva összege például a 2002-es 78.400 Ft-ról idén szeptemberben 116.500 Ft-ra emelkedett.A kollégiumi férőhelyek normatívája ugyanezen időszakban 33 ezer forintról 116.500 Ft-ra, vagyis több mint 350 százalékkalnőtt és emelkedett a lakhatási támogatás, valamint a tankönyvtámogatás összege is. A hallgatók életfeltételeit javító juttatási rendszer működtetésére a költségvetés évente mintegy 34 milliárd forintot költ.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium elkötelezett a felsőoktatás átfogó reformjának megvalósításában. Az eddigi egyeztetések azt bizonyítják, hogy a felsőoktatás minőségét javító elképzelésekkel, a finanszírozási rendszer és a hallgatói juttatási rendszer átalakításának szükségességével, a képzési szerkezet átformálásának elodázhatatlanságával és az infrastruktúra fejlesztésének kényszerével a felsőoktatásban érintett valamennyi szereplő egyetért – köztük a hallgatók képviselői is. Az egyetlen pont a képzési hozzájárulás kérdése, ahol a minisztérium és a HÖOK álláspontja eltér egymástól. A hallgatók képviselői szerint a reform összes elemének életbe lépése után kellene megvizsgálni a képzési hozzájárulás bevezetésének szükségességét, a minisztérium viszont azt gondolja, hogy mire ténylegesen fizetni kell a hallgatóknak a képzési hozzájárulást, vagyis 2008. szeptemberére a reform összes többi eleme is működik már, a diákok befizetései tehát egy maitól sok tekintetben eltérő rendszerben kerülnek be a felsőoktatási intézmények kasszájába.
A képzési hozzájárulás teljesítményre ösztönöz, mert átjárhatóbbá teszi a rendszert az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatók között az elért eredmények alapján. A törvény hatálybalépését követő rendeleti szintű szabályozásban kívánjuk biztosítani, hogy szociális okok miatt egyetlen tehetséges hallgató se kerüljön hátrányos helyzetbe a továbbtanuláskor.
