A magyar lakosság legalább fele nem zárná ki, hogy magántőkét vonjanak be az egészségügyi ellátás fontosabb területeire – állapítja meg a TÁRKI legfrissebb, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában elvégzett felmérése.

A felnőtt magyar lakosság az idősotthonok és a kórházi ellátás körülményeinek javítása esetében támogatja leginkább a magántőke bevonását – olvasható az anyagban. A fogorvosi és a háziorvosi ellátás esetében minden harmadik megkérdezett vélekedik úgy, hogy csak az egészségügy területén dolgozók tőkéje kerülhessen befektetésre ezeken a területeken – fogalmaz az elemzés, amelyet a TÁRKI a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett a közelmúltban.

A laboratóriumi vizsgálatok esetében tízből négy magyar teljes mértékben kizárná a magántőke befektetését, minden ötödik megkérdezett csak az egészségügy területén dolgozó emberek tőkéjére számítana, míg szintén minden ötödik személy bármilyen magántőke befektetését elfogadhatónak tartaná.
A magyar lakosság körében a magántőke teljes mértékű kizárása mellett jellemzően az alapfokú végzettségűek és a községekben élők vannak, míg a magánvállalkozások megjelenését támogatók általában a fiatalok, a férfiak, a középfokú végzettségűek és a városokban élők köréből kerülnek ki.

A vizsgált három közép-európai ország lakosságának legalább a fele nem zárná ki a magántőkét az egészségügyi ellátás fontosabb területéről. A kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a lengyelek körében találjuk a legnagyobb arányban a magántőke ellenzőit a három ország közül, míg a szlovákoknál a legalacsonyabb arányt e tekintetben.
A magyarok mind a hat – kórházi, háziorvosi ellátás, laboratóriumi vizsgálatok, idősek otthona, fogorvosi ellátás, kórházi ellátás körülményei – területen a köztes álláspontot képviselik a lengyelek és a szlovákok között. Válaszaikból kiderült, hogy átlagosan minden harmadik kérdezett véleménye az: ezeken az egészségügyben fontos területeken ne játszhasson szerepet a magántőke.

Míg a lengyelek és a magyarok a kórházi ellátás orvosi részének magántőkésítését ellenzik a legjobban, addig a szlovákok leginkább a laboratóriumi vizsgálatok esetében zárnák ki a magántőkét. A szlovákok a háziorvosi ellátás, a magyarok az idősek otthona intézményeinek, míg a lengyelek a fogorvosi és a kórházi ellátás esetében tiltakoznak a legalacsonyabb arányban az ellen, hogy azokba bármilyen magántőkét be lehessen fektetni – írja a TÁRKI összegezése.