Az internetes kreatív tartalmak mennyisége több mint négyszeresére nő, áll egy bizottsági tanulmány előrejelzésében.

Az internetes tartalmakból származó bevétel Európában 2010-re eléri a 8,3 milliárd eurót, ami öt év alatt 400 %-os növekedésnek felel meg, áll az Európai Bizottság egyik új tanulmányában. A tartalmak a legfejlettebb ágazatok összbevételének jelentős részét teszik majd ki: a zeneiparban a teljes bevétel 20 %-a, míg a videojátékok esetében 33 %-a származik a jövőben ebből a forrásból. A tanulmány szerint a szélessáv elterjedésének, a fejlett mobilhálózatok kiépítésének és a digitális szolgáltatások széles körű alkalmazásának köszönhetően az internetes tartalmak tömegesen terjeszthetővé válnak, ami egyedülálló lehetőséget teremt Európa számára.

A régóta várt digitális konvergencia gazdasági ténnyé válik, és nagyszerű lehetőségeket teremt az európai fogyasztók, tartalomszolgáltatók és a technológiával foglalkozó iparágak számára”, mondta Viviane Reding, az informatikáért, a társadalomért és a médiáért felelős biztos. „A lehetőségek kiaknázásához új szempontok alapján kell áttekintenünk egyes műszaki és jogi kérdéseket annak érdekében, hogy korszerűbb és a belső piacra koncentráló hozzáállásunk révén fokozzuk az európai tartalmak értékét. A 2007 második félévére vonatkozó „Internetes tartalmak az európai egységes piacon” című csomagon jelenleg dolgozom, ehhez a munkához a ma bemutatott tanulmány rendkívül hasznosnak bizonyul majd.

Az „Interaktív tartalmak és konvergencia hatása az információs társadalomra” című új tanulmány a kreatív internetes tartalmak kialakuló piacában rejlő lehetőséget mérte fel. A tanulmány szerint ugyan a piac folyamatosan növekszik, a gyorsabb piacbővülés érdekében Európában át kell tekinteni egyes műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket – különös tekintettel a szellemi tulajdonjog és az interoperabilitás területére. A tanulmány megállapítja, hogy az interaktív vezetékes szélessávú szolgáltatások terén Európa az Egyesült Államok, míg a mobilszolgáltatások terén Japán és Korea nyomában jár.

Széles körű konzultációt követően a tanulmány 36, az internetes tartalmak fejlesztésének útjában álló akadályt nevezett meg, és 2010-ig értékelte azok piaci hatását.

Jelenleg a legnyilvánvalóbb akadályt a kapcsolat jelenti. Bár a szélessávú csatlakozás gyorsan terjed, és a fogyasztók lelkesen fogadják a technológiát, mégis félő, hogy az EU-tagállamok közötti különbségek továbbra is jelentősek maradnak. A mobilszolgáltatások útjában a 3G lassú európai befogadása, illetve az adattovábbítási díjak időnként zavaros meghatározása és szerkezete áll.

Számos piaci szereplő még nem alkalmazkodott a nemzeti határokon és a hagyományosan különálló ágazatokon átnyúló, új terjesztési technológiákhoz. Ez pedig továbbra is jelentős mértékben gátolja a tartalmak internetes fejlesztését. Találhatunk példát azonban az internetes tartalmakat kiaknázó, innovatív és együttműködésen alapuló megoldásokra is.

A kalózkodás elszippantja a potenciális bevételt, és távol tartja a médiavállalatokat attól, hogy tartalmaikat az interneten tegyék elérhetővé. A biztonságos és fenntartható digitális terjesztés bevezetéséhez hatékony digitális jogkezelési (DRM) rendszerekre van szükség. A DRM rendszerek interoperabilitásának vagy szabványosításának hiánya azonban hosszú távon akadályozhatja a digitális tartalomszolgáltatások és az azok vételére alkalmas készülékek megjelenését.

Az új tartalomszolgáltatások fogyasztói elfogadása, a speciális szakértelem hiánya a médiavállalatoknál, vagy a tartalmak digitalizálásának költsége is jelentős mértékben befolyásolja a piacot.

Míg egyes problémákkal világszerte szembe kell nézni, más kérdések az európai piaci és jogi keretekből adódnak. Ezek az akadályok jelentősen lassíthatják a növekedést és csökkenthetik a versenyképességet. A piac éretté válása folyamán kialakuló üzleti gyakorlat ugyan eltávolítja az akadályok egy részét, azonban a fogyasztók, a tartalomszolgáltatók és a hardveriparág jogi biztonságának megteremtéséhez iparági intézkedésekre és uniós jogszabályokra van szükség.

A tanulmány fontos forrásul szolgál majd a 2007 második félévében nyilvánosságra hozandó „Internetes tartalmak az európai egységes piacon” csomagra vonatkozó bizottsági javaslatok számára. Az „Internetes tartalmak az egységes piacon” témájú nyilvános konzultációs kérdőíveken (2006. július 28 – október 13.) és a 2006. október 11-én lezajlott nyilvános meghallgatáson 175 írásos hozzászólás született, amelyeket a jelenleg zajló elemzést követően a javaslatok elkészítése során is figyelembe vesznek majd. Több mint 160 hozzászólás az Interneten keresztül érkezett be.