Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját, és ez a nap azóta a kontinens számos országában (pl. Ausztria, Németország, Svájc, Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Svédország) a bűncselekmények áldozatainak napja.
Magyarországon először 1993-ban, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére tartottak ezen a napon konferenciát. Az Áldozatsegítő Szolgálat működésének első évében, 2006. február 22-én már az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogelődje, az Igazságügyi Minisztérium szervezésében került sor a rendezvény megtartására, amelynek keretében dr. Petrétei József miniszter átadta az Áldozatsegítő Szolgálat misszióját.
Az Áldozatsegítő Szolgálat 2006. évi működése
Az elmúlt év folyamán az Áldozatsegítő Szolgálat 8751 ügyben nyújtott segítséget teljes körű tájékoztatás, érdekérvényesítés elősegítése, szakjogászai segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély vagy kárenyhítés formájában. 2006-ban összesen 110.590.977 forint kifizetésére került sor, amelyből 76.428.934 forintot azonnali pénzügyi segélyre, 34.162.043 forintot állami kárenyhítésre fordítottak.
Tájékoztatás keretében összesen 4765 ügyfél kapott az Áldozatsegítő Szolgálattól segítséget.
Szolgáltatás iránti kérelmet 3526 esetben nyújtottak be bűncselekmények áldozatai, amelynek 13,6 százaléka (480 eset) érdekérvényesítés elősegítésére, 8,6 százaléka (303 eset) szakjogászi segítségnyújtásra és 77,8 százaléka (2743 eset) azonnali pénzügyi segélyre irányult.
Kárenyhítés iránt 2006-ban 458 kérelem érkezett, amelyek intézését két, egymástól elkülönülő hatósági szint végzi a következők szerint:
- 1. A kérelmek kapcsán a területi áldozatsegítő szolgálatok támogató hatóságként járnak el (segítik az áldozatot a kérelem kitöltésében, továbbítják azt a döntő hatóságnak, beszerzik a kérelem elbírálásához szükséges kiegészítő adatokat). 442 kérelmet, (ami az összes kárenyhítés iránti kérelem 96,5 százaléka) a támogató hatóságoknál nyújtottak be az áldozatok.
- 2. A kárenyhítési kérelem érdemi elbírálására egyetlen területi áldozatsegítő szolgálat, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának elkülönült szervezeti egysége, az ún. döntő hatóság jogosult.
A beérkezett 458 állami kárenyhítés iránti kérelemből 2006-ban 434 elbírálása történt meg. A döntő hatóság 161 esetben megállapította az állami kárenyhítést, amelyből 160 esetben egyösszegű, 1 esetben pedig járadék formájú kárenyhítésben részesült az áldozat.
Kárenyhítésre irányuló kérelmek közül 35 esetben az eljárás megszüntetéséről, 16 esetben pedig felfüggesztéséről rendelkezett a hatóság, míg 222 esetben el kellett utasítani a kérelmet. A kérelmek elutasításának oka az esetek csaknem felében (108 eset) az volt, hogy nem szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekménnyel összefüggésben szeretett volna az áldozat állami kárenyhítést. Az elutasító határozattal befejezett eljárások harmadánál (73 eset) a kedvezőtlen döntés annak a következménye, hogy a törvényi határidő letelte után adta be az áldozat a kérelmet. Az elutasítások okai között szerepelt még az, hogy a kérelmező nem tartozott a törvény által meghatározott hozzátartozói körbe (15 eset), nem merült fel a bűncselekmény következtében igazolt vagyoni kár, vagy jövedelemcsökkenés (7 eset), a sértett testi épsége, egészsége nem károsodott súlyosan (8 eset), illetve az is, hogy nem történt bűncselekmény.
Az Áldozatsegítő Szolgálat, valamint az áldozatsegítő feladatok ellátásában közreműködő állami és civil szervek, szervezetek együttműködése
Az áldozatsegítő feladatok megvalósításának, a kitűzött célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele a különböző hatóságok, szervezetek közötti megfelelő információáramlás és együttműködés. Az Áldozatsegítő Szolgálat tevékenysége ellátása során együttműködik, állandó vagy alkalmi kapcsolatot tart fenn a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal.
A területi áldozatsegítő szolgálatok 2006. január 1-jét követően azonnal megkezdték a kapcsolatfelvételt, az együttműködés kiépítését a fentiekben felsorolt szervekkel, szervezetekkel, intézményekkel. Az elsődleges és legfontosabb partnere az áldozatsegítő szolgálatoknak a rendőrség. Az év folyamán minden megyében jól működő kapcsolatot sikerült kialakítani a rendőrséggel, amelynek eredményeképpen a bűncselekmények áldozatait sok esetben tájékoztatja a rendőrség az áldozatsegítés lehetőségéről.
A Központi Áldozatsegítő Szolgálat az ORFK Megelőzési Főosztályával épített ki együttműködést, valamint meghívta előadóként képzéseire a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, valamint az ESZTER Ambulancia munkatársait.
A szoros együttműködést, a közös célokért való közös fellépést tükrözi, hogy az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata a rendőrséggel és más állami, illetőleg civil szervezetekkel (pl. művészeti iskolával, önkormányzattal, közhasznú alapítvánnyal) közösen hat esetben sikerrel pályázott bűnmegelőzési célú programokra. A nyertes pályázati programok megvalósítása folyamatban van. Azok keretében sor kerül például esetmegbeszélésekre a különböző szervek, intézmények szakemberei részvételével, illetőleg az állami és a civil szféra közötti együttműködési modell kialakítására, amely bemutatja, hogyan tudják a különböző szervek egymás tevékenységét kiegészíteni.
