Az idei elnökválasztás az elektronikus voksolás első alkalmazását is magával hozza Franciaországban, de sokan tartanak attól, hogy a pár évvel korábbi amerikai voksoláshoz hasonlóan itt is ellentmondásokat szül az új rendszer.

Az aggodalmakat részben fokozza, hogy az elektronikus szavazásra szolgáló gépek egy részét a korábban megbízhatatlansággal vádolt amerikai eszközöket gyártó vállalat fogja beüzemelni.

Ségoléne Royal szocialista elnökjelölt szóvivője például kétségbe vonta ezeknek az eszközöknek a megbízhatóságát. Gilles Savary leginkább annak a kafkai történetnek a megismétlődésétől tart, ami a tavalyi kongresszusi választások után történt az Egyesült Államokban (az amúgy igen szoros eredményt hozó floridai körzet mintegy 18 ezer szavazata veszett el az elektronikus rendszerben).

A párt az eszközök alkalmazásának felfüggesztését javasolja, sőt a kérdéssel foglalkozó parlamenti vitanapot is kezdeményezett. Szerintük a választók számára szokatlan eszközök alkalmazása sokakat eltántoríthat a választásokon való részvételtől és a „komoly és előre nem látható” hibák kockázata is igen jelentős.

A szocialisták szerint a választásokon alkalmazandó három eszköztípusból kettővel kapcsolatban eddig minden olyan országban kifogások merültek fel, ahol elektronikus választásokon alkalmazták őket.

Az ország igazságügyi minisztériuma által végzett felmérés szerint az ország választóinak mintegy 3 százaléka tervezi elektronikusan leadni szavazatát. Az elnökségre pályázó tizenkét jelöltből viszont csak kettő juthat a második fordulóba, így minden szavazatnak komoly jelentősége lehet a kiélezett választási küzdelemben.

Az elektronikus rendszert amúgy csak Sarkozy pártja támogatja, a harmadik nagy esélyes Bayrou is ellene foglal állást. Főleg a már említett megbízhatatlanságra való hivatkozás miatt valóban sokan szeretnék megvárni a következő választásokat ezeknek gépeknek a használatával. Ebben nem csak a technológia várt fejlődése, hanem az árak csökkenésének reménye is hatja őket, hiszen a mostani berendezések mindegyike 4-5 ezer euróba kerül.

Az alapjogokat érintő ügyekben döntő jelentőségű állásfoglalást tevő Alkotmányos Tanács viszont minden politikai vita ellenére elismeri ezeknek a gépeknek a létjogosultságát, hiszen szerintük az eddig végzett tesztek nem adnak alapot a kifogásoknak.