A kutatás és a fejlesztés támogatása területén új korszak hajnalát jelzi, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatot fogadott el, amelynek értelmében a köz- és a magánszféra között kutatási és fejlesztési partnerségek jöhetnek létre Európa-szerte.
A Bizottság két közös technológiai kezdeményezést terjesztett elő: egyet a beágyazott számítástechnikai rendszerekkel, egyet pedig az innovatív gyógyszerekkel kapcsolatban. Ezeken keresztül az ipari, a tagállami és a bizottsági forrásokat egyesítve lehetne támogatni a célzott kutatási programokat.
A közös technológiai kezdeményezések az egyedi projektek hagyományos közfinanszírozásától a közös stratégiai kutatási célokat szolgáló nagyobb kutatási programok átfogó támogatása felé mozdulnak el. Ezzel az új megközelítéssel létrejönne az európai kutatás és innováció támogatásához szükséges kritikus tömeg, a kulcsfontosságú területeken konszolidálódna az európai kutatói tábor helyzete, és észszerűbbé válna a projektek támogatása is, amitől gyorsabb eredmények várhatók. A frissen elfogadott határozattal létrejön az ARTEMIS, vagyis a beágyazott számítástechnikai rendszerekkel foglalkozó kezdeményezés és az IMI, az innovatív gyógyszerek kutatását célzó kezdeményezés jogi kerete.
„A versenyképesség és a jólét érdekében a kutatás egyes ígéretes területein újfajta megközelítésre van szükség.” – nyilatkozta Janez Potoènik, a tudományért és kutatásért felelős európai biztos. „Ezek a javaslatok jól példázzák, hogy az Európai Bizottság kész másképp gondolkodni, ha Európa érdeke úgy kívánja.”
„Tavaly novemberben Helsinkiben azt ígértem, hogy új lendületet kap az európai kutatás.” – mondta Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős európai biztos. „Most büszke vagyok arra, hogy ezt az ígéretet betartottuk. A beágyazott számítástechnikai rendszerek területén az ipar által kitűzött ambiciózus célok elérése érdekében a Bizottság újfajta partnerség kialakítását javasolja a közszféra és a magánszféra között. A célok teljesítése több mint 100 milliárd eurós bevételt és nagyobb versenyképességet jelentene olyan stratégiai iparágak számára, mint a gépkocsigyártás, a távközlés, az űrtechnológia, a fogyasztói elektronika és az ipari automatizálás. A köz- és a magánszférából származó kutatási finanszírozás egyesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a növekedésért és a munkahelyteremtésért folytatott versenyben az Unió megőrizze pozícióját.”
A közös technológiai kezdeményezések olyan kritikus területekre irányulnak, ahol a jelenlegi eszközökkel nem biztosítható, hogy az Unió a globális verseny élvonalában maradjon. Ezeken a területeken a nemzeti, az európai és az ágazati támogatás egyesítése jelentős hozzáadott értéket teremthet, különösen azáltal, hogy ösztönözheti a kutatási és fejlesztési magánforrások növekedését.
Az első közös technológiai kezdeményezés, az ARTEMIS azokkal a láthatatlan számítógépekkel (beágyazott számítástechnikai rendszerekkel) foglalkozik, amelyek manapság valamennyi gépben: autókban, repülőkben, telefonokban, mosógépekben és televíziókban, de akár energiaszolgáltató hálózatokban és gyárakban is megtalálhatóak Becslések szerint ezek száma 2010-re meghaladja a 16 milliárdot, 2020-ra pedig a 40 milliárdot világszerte. 2010-ben a beágyazott chipek egy új termék értékének 30–40%-át fogják képviselni; a fogyasztói elektronikában 41%-ra, a távközlésben 37%-ra, a gépjárműiparban 36%-ra, az egés
zségügyi felszereléseknél pedig 33%-ra tehető az értékük. Az ARTEMIS kutatási költségvetése hét év alatt összesen 2,7 milliárd euro. A legtöbb forrás, vagyis 60% az ipartól érkezik, 410 milliót ad a Bizottság és 800 millió euróval szállnak be a tagállami programok.
A másik közös vállalkozás az innovatív gyógyszerek kutatásával kapcsolatos kezdeményezés. Keretében új ismeretek, eszközök és módszerek kifejlesztését támogatják a jobb és biztonságosabb gyógyszerek mihamarabbi rendelkezésre állása érdekében. A program keretében hét év alatt 2 milliárd euró használható fel. A Közösségtől származó 1 milliárdot kis- és középvállalkozások (kkv-k) valamint egyetemek vehetik igénybe olyan kutatásokhoz, amelyeket a gyógyszeripar tud felhasználni. A nagyvállalatok ugyanekkora összeget áldoznak ugyanazon kkv-k és egyetemek támogatására. Így az IMI a kutatási és fejlesztési célú magánráfordításokat is növeli, javítja az ismeretek átadását az egyetemek és a szakma között, és bevonja a kisvállalkozásokat az európai kutatásba.
Noha a közös kezdeményezésekre jelentős közforrásokat fordítanak, ezúttal mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezen új kutatási kezdeményezések kezelése lendületes, rugalmas és egyszerű legyen. A járulékos költségek alacsonyak maradnak, a teljes költségvetés 1,5–4%-át tehetik ki. A kezdeményezések megvalósítása olyan közös vállalkozások keretében történik, amelyeket a közösségi jog értelmében tanácsi rendelet hoz létre.
A közös technológiai kezdeményezésekre vonatkozó bizottsági javaslatok május 21–22-én kerülnek a Versenyképességi Tanács elé. A várakozások szerint magukat a rendeleteket a Tanács a portugál elnökség ideje alatt fogadja el, és így a kezdeményezések 2008 elején lépnek működésbe. A jövőben pedig további kezdeményezésekre lehet számítani a nanoelektronika, a tiszta égbolt, valamint a hidrogén-és üzemanyagcellák területén
