Az Alkotmánybíróság (Ab) május 22-én helybenhagyta az Országos Választási Bi­zottság 563/2006. (XI. 13.) OVB határozatát. A Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyúj­totta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz.

Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban a büntető ügyekben eljáró elsőfokú bíróságok ítéletüket megelőzően a vádlott kérésére a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében hat természetes személyből álló esküdtszék döntését kikérje, amely döntés kötelező az ítélkező bíróra?”

Az OVB első eljárása során úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kezdeményezés­ben szereplő kérdés alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Ország­gyűlésre milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség hárul. Ezért az OVB a 43/2005. (XII. 1.) OVB határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitele­sítését. Az Alkotmánybíróság a 24/2006. (VI. 15.) AB határozatában ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség követelményének. Ezért az OVB határozatát megsemmisítette, és a testületet új eljárás lefolytatására utasította. Az OVB a 308/2006. (VII. 4.) OVB határozatával ismét meg­tagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mert a testület úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kezdeményezés az alkotmány módosítására irányul. Az Alkotmánybíróság a 40/2006. (IX. 27.) AB határozatában megállapította: az OVB ha­tározata nem indokolta meg, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kér­dés miért irányul az alkotmány módosítására. Az OVB határozata ugyanis az alkot­mány egyetlen olyan rendelkezésére sem utalt, amely kizárja a népszavazást. Az Ab emellett úgy ítélte meg, hogy az OVB eljárása során megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 29. § (2) bekezdését, amely szerint a választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Mindezek alapján az Alkotmánybí­róság az OVB határozatát ismét megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította.

Az OVB tavaly novemberben ismételten megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesíté­sét, mert a testület álláspontja szerint annak tartalma ellentétes az alkotmány 45. §-ának (1) bekezdésében és 46. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakkal. „A kérdés ugyanis arra irányul, hogy a bűnösség kérdésének megállapításában, amely a bün­tetőeljárás központi eleme, kizárólag csak laikusokból álló testület – esküdtszék – döntsön. A bíróságot ez a döntés kötné határozata meghozatalánál, miközben az ér­demi döntés meghozatalából kizárná a hivatásos bírákat. Így a bűnösséget megálla­pító érdemi döntés meghozatala nem az alkotmány 46. § (3) bekezdése alapján hiva­tásos bírákat is magában foglaló bíróság feladata volna, ami ellentétes az alkotmány 45. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint az igazságszolgáltatást kizárólag az ott meghatározott bíróságok gyakorolják.”

Az Alkotmánybíróság eljárása során arra a következtetésre jutott, hogy ha az alá­írásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdésben eredményes népszavazásra ke­rülne sor, akkor az Országgyűlés csak az alkotmány 46. § (3) bekezdésének módosí­tásával felelhetne meg a népszavazáson hozott döntésnek. Az Ab gyakorlata szerint az alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.