Mozgalmas hét elé néznek az EU vezetői: e hét csütörtökön és pénteken kerül sor az intézményi reformok sorsát rendezni kívánó uniós csúcsra Brüsszelben a tagállamok állam- és kormányfőivel, melyen az unió új szerződéséről születhet megegyezés. Hétfőtől csütörtökig tart az EP plenárisa, melyen többek között a szeszes italok címkézéséről, a postai szolgáltatások liberalizációjáról és a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságáról tárgyalnak a képviselők.

Európai Tanács

Csütörtökön veszi kezdetét az unió 27 állam- és kormányfőjének csúcstalálkozója, és valószínűleg egész szombatig eltart majd tanácskozásuk az EU új alapszerződésével kapcsolatban. A német elnökség által meghatározott napirend alapján az új szerződés alábbi témaköreivel kapcsolatban mindenképpen egyeztetnek a tagállamok vezetői: az EU szimbólumainak kérdése; az EU jog a nemzeti joggal szembeni elsőbbsége; az Alapvető Jogok Kartájának jövője; a közös kül- és biztonságpolitika kérdésköre; a nemzeti parlamentek szerepe; valamint az új bővítési feltételek és az energiafelhasználással és éghajlatváltozással kapcsolatos célok megvitatása.

A francia és a holland népszavazási fiaskó után Berlin igyekszik olyan irányba terelni a tárgyalásokat, hogy a születő szerződés ratifikálásához elég legyen az egyes nemzetek parlamentjeinek jóváhagyása. Az új szerződés így valószínűleg a „klasszikus módszer” szerint, a korábbi szerződések módosításaként lép majd életbe, és az elnevezéséből is elmarad majd az alkotmány szó.

A tárgyalások sikerének legnagyobb akadálya Varsó lehet, aki ragaszkodik a számára viszonylag kedvezőtlen döntéshozatali rendszer megváltoztatásához is, ennek elmaradása esetén az egész szerződésmódosítás megvétózásával fenyeget. Merkel kancellár ezért még a hétvégén egyeztetett lengyel kollégájával, de az álláspontok a híradások alapján nem közeledtek. A brit törekvések is nehezíthetik a megállapodást: London szeretné elérni, hogy az új szerződés ne változtasson az Alapjogi Karta jogállásán, azaz ne legyen jogilag kötelező ereje, amihez viszont számos más tagállam ragaszkodik.

A külügyminiszterek már korábban megkezdték tanácskozásukat: a 27 külügyi vezető vasárnaptól tárgyal Luxembourgban többek közt a palesztin polgárháború kérdéséről, Irán nukleáris törekvéseiről, a Líbiában rekedt bolgár ápolókról, a Kuba elleni szankciókról, valamint Koszovó jogállásáról.

Európai Parlament

Az Európai Parlament következő plenáris ülését június 18. és 21. között tartja a franciaországi Strasbourgban. Hétfőn este tárgyalja az EP a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, címkézéséről szóló jogszabályt, még hétfőn szó lesz a szélessávú internet elterjesztéséről és az EU-orosz gazdasági kapcsolatokról, az uniós versenypolitikáról, valamint a macska- és kutyaprém betiltásáról. Ugyancsak hétfőn, de a plenárison kívül tart ülést az EP közlekedési szakbizottsága, amely szakbizottsági szinten szavaz a postai szolgáltatások liberalizációját, egységes piacát célul tűző jogszabályról.

Kedden többek között a gyerekvállalás és a tanulmányok összeegyeztethetőségéről lesz szó. A képviselők állásfoglalást fogadnak el a Galileo-program finanszírozásáról, kedd délután pedig vitáznak a G8-csúcstalálkozó eredményeiről.

Szerda reggel a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságáról lesz szó, aztán Ciprus és Málta euróövezeti tagságáról vitáznak a képviselők.

Csütörtök délelőtt többek között a közbeszerzésekről és az e-kereskedelem biztonságosabbá tételéről lesz szó. Az EP állásfoglalást fogad el a palesztin helyzetről.