Az állami támogatásokat összegző mutatórendszer 2007. tavaszi, a Bizottság által a közlemúltban elfogadott, aktualizált változata alapján megállapítható, hogy a jogellenesen nyújtott állami támogatások sokkal károsabbak a versenyre és a kereskedelemre nézve, mint a bejelentett támogatások.

Az elemzés 600, az elmúlt hét év során a jogellenesen folyósított állami támogatásokkal kapcsolatosan elfogadott bizottsági határozatra alapul. Jogellenesnek minősül az a támogatás, amelyet a tagállamok a Bizottság előzetes értesítése nélkül, illetve a bizottsági határozat meghozatala előtt nyújtanak. Az összegzés kimutatta, hogy a jogellenesen nyújtott állami támogatások különösen a nagyobb tagállamokban (az összes jogellenes támogatással kapcsolatos ügy 73%-a az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Spanyolországot érinti), főként az ipari és szolgáltatási ágazatban jelentenek problémát. Az is kiderül azonban a mutatórendszerből, hogy az elmúlt években jelentősen növekedett a ténylegesen visszatérített, a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatások összege, bár a visszatérítésről szóló határozatok azonnali, hatékonyabb végrehajtása érdekében még további erőfeszítések szükségesek.

Neelie Kroes versenypolitikai biztos a következőket nyilatkozta: „A jogellenesen nyújtott állami támogatások aláássák az európai versenyképességet és az egységes piac megfelelő működését. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi, támogatással kapcsolatos intézkedést bejelentsenek, a visszatérítésre vonatkozó határozatokat pedig haladéktalanul végrehajtsák. Továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni fogok a jogellenesen nyújtott állami támogatások ellen.”

Jogellenesen nyújtott támogatások

Az EK-Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései (88. cikk (3) bekezdés) nemcsak arra kötelezik a tagállamokat, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatos intézkedésekről azok végrehajtása előtt tájékoztassák a Bizottságot, hanem arra is, hogy a bejelentés tárgyát képező intézkedések végrehajtásával várják meg a bizottsági vizsgálat eredményét. Abban az esetben, ha e kötelezettségek valamelyikét nem tartják tiszteletben, az állami támogatással kapcsolatos intézkedés jogellenesnek minősül.

A 2000. és 2006. közötti időszakban a Bizottság a jogellenesen nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos ügyek 25,6 %-ában hozott elutasító, illetve feltételeket megállapító határozatot, míg a bejelentett támogatások esetében ez az arány mindössze 2,7% volt. Az egységes piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, jogellenesen nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedések aránya tehát csaknem tízszerese a támogatásokkal kapcsolatos, bejelentett intézkedések esetében kapott hasonló értéknek.

A Bizottságnak a jogellenesen nyújtott támogatásokkal kapcsolatos ügyek 40%-ában kellett részletes vizsgálati eljárást indítania. Összehasonlításképpen ez a szám csak körülbelül 5% a bejelentett támogatások esetében, amelyeknek 95%-át a Bizottság részletes vizsgálat indítása nélkül tudja jóváhagyni.

A jogellenesen nyújtott támogatásokkal kapcsolatos ügyek mintegy háromnegyede az öt legnagyobb EU-15 tagállamot érintette: Németországot (a 25 EU-tagállam esetében a jogellenesen nyújtott állami támogatásokra vonatkozó határozatok 24%-a), Olaszországot (17%), Spanyolországot (11%), Franciaországot (10%) és az Egyesült Királyságot (9%). Németországban a jogellenesen nyújtott támogatások nagy része az 1990-es évek végén a volt kelet-német régiókba irányult. Az Egyesült Királyság kivételével a nagy tagállamoknak viszonylag jelentős a részesedése a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatások esetében is, különösen az ipari és a szolgáltatási ágazatban. Spanyolország esetében például a jogellenesen nyújtott támogatásokkal kapcsolatos határozatok mintegy fele állapította meg, hogy a támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal. A határozatoknak kevesebb, mint 2%-a (11 határozat) érintette az 10 új EU-tagállamot, bár 2006 végéig újabb 35, jogellenesen nyújtott állami támogatással kapcsolatos ügyet vettek nyilvántartásba.

A vizsgált időszakban a Bizottság – akár panaszra válaszként, akár saját kezdeményezésére – 608 határozatot hozott a jogellenesen nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban. Ez a szám tartalmazza azokat az intézkedéseket is, amelyeket bejelentettek ugyan a Bizottságnak, de a végleges bizottsági határozat előtt végrehajtották őket.

A jogellenesen nyújtott és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatások visszatérítésének meggyorsítása

A Bizottság – az általa elfogadott, 2005-ös állami támogatási cselekvési tervvel (lásd IP/05/680 és MEMO/05/195) összhangban – további erőfeszítéseket tett a visszatérítésről hozott határozatok végrehajtásának felgyorsítása érdekében. Az ilyen értelmű bizottsági határozatok kötelezik a tagállamokat, hogy a kedvezményezettek térítsék vissza a jogellenesen nyújtott és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokat. A Bizottság fellépése eredményeképpen jelentősen megnőtt a közös piaccal összeegyeztethetetlen, visszatérített támogatások összege, valamint csökkent a folyamatban lévő ügyek száma. 2006 végére – a 2,1 milliárd eurós kamaton túl – mintegy 6 milliárd euro jogellenesen nyújtott és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatást térítettek vissza, míg további 1,2 milliárd eurót a csődeljárás során elvesztettnek nyilvánítottak.

Az eredményesen visszafizetett 6 milliárd eurós támogatás az összes visszatérítendő támogatások 71%-át képviseli, ami a 2004. decemberi helyzethez képest (25 %-os visszafizetési arány) jelentős előrelépés. Azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem használják fel a rendelkezésükre álló valamennyi eszközt a visszatérítési határozatok belátható időn belüli végrehajtása érdekében, a Bizottság aktívan is fellép, és az Európai Bíróság előtt elindítja a kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárást.

Az Európai Bíróságnak a Deggendorf üggyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata (az Elsőfokú Bíróságnak a T-244/93. és T-486/93. sz., Textilwerke Deggendorf GmbH (a továbbiakban: TWD) kontra Bizottság egyesített ügyekben 1996. szeptember 13-án hozott ítélete, valamint az Európai Bíróságnak a C-355/95 P. sz., TWD kontra Bizottság ügyben 1997. május 15-én hozott ítélete) alapján a Bizottság 2005-ben – a közös piaccal összeegyeztethető támogatásokat illetően is – elkezdte következetesen elrendelni az új támogatások kifizetésének felfüggesztését azoknak a vállalkozásoknak az esetében, amelyek még nem fizették vissza a korábban jogellenesen nyújtott és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokat. A Bizottság úgy véli, ezzel a lépéssel fokozottabb nyomást gyakorolt a tagállamokra, hogy aktívabb szerepet vállaljanak a visszatérítési határozatok végrehajtásában.