Az EU nem kapcsolja össze a Szerbiával folytatott tárgyalásokat Koszovó ügyével, de a probléma megoldatlansága akadálya lehet Belgrád európai integrációjának – figyelmeztetett pénteken José Manuel Barroso bizottsági elnök a Boris Tadic szerb elnökkel folytatott tárgyalásait követően.

A szerb elnökkel tartott találkozót követően Barroso bizottsági elnök világossá tette, hogy az Európai Unió nem teszi függővé a stabilizációs és társulási tárgyalások befejezését Koszovó státuszának Belgrád által történő elfogadásától, a probléma megoldatlansága ugyanakkor a későbbiekben komoly akadályát képezheti Szerbia Unióhoz történő csatlakozásának. „Nem kapcsoljuk össze a tárgyalásokat Koszovóval, de ha a státuszkérdés nem oldódik meg, az sok problémát idéz majd elő” – jelentette ki a Borisz Tadiccsal közösen tartott sajtóértekezleten az Európai Bizottság elnöke.

A szerb vendég ugyanakkor megismételte, hogy Belgrád elfogadhatatlannak tartja Koszovó függetlenné válását, ami véleménye szerint nagyon veszélyes precedenst teremtene a nemzetközi politikában. Belgrád mindazonáltal kész tárgyalni, mert egyetért a Bizottsággal abban, hogy a jelenlegi jogállás fenntarthatatlan. „De a kompromisszum nem jelenti a függetlenséget” – tette hozzá a szerb elnök. Vendéglátója egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy Szerbia jövője nem Oroszország vagy az Egyesült Államok, hanem Európa, ezért Belgrád érdeke is megoldást keresni minden problémára, hogy az EU egy nap a tagjai között üdvözölhesse.

Tadic és Barroso egyaránt annak a reményének adott hangot, hogy az év végéig aláírhatják a stabilizációs és társulási megállapodást az EU és Szerbia között, aminek előfeltétele, hogy megvalósuljon a teljes körű együtttműködés a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel, ideértve Ratko Mladic tábornok és más még szabad lábon lévő szökevények elfogását és kiadatását. A Bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy a megállapodást viszonylag rövid időn belül kézjegyükkel elláthatják, az az parafálhatják a felek, ami megelőzi a hivatalos aláírást. „Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk Mladic és a többi szökevény elfogása érdekében” – válaszolta a szerb elnök azzal kapcsolatban, hogy Carla Del Ponte hágai főügyész néhány napja Brüsszelben újfent megerősítette, hogy biztos abban, hogy az egykori boszniai szerb főparancsnok, akit a srebrenicai népirtás fő felelősének tartanak, jelenleg is Szerbiában tartózkodik. Tadic szerint egyébként a Hágával való teljes körű együttműködés nem csak az SAA-tárgyalások befejezése miatt fontos, hanem morális kötelesség is, és a balkáni népek közötti megbékélés előfeltétele.

José Manuel Barroso kitért a kérdés elől, hogy vajon Szerbia a stabilizációs és társulási megállapodás aláírását követően már 2008-ban uniós tagjelöltté válhat-e (Olli Rehn bővítési biztos korábban feltételesen nem zárta ki ennek a lehetőségét). „Ez egy politikai kérdés, amire nincs ráhatásunk. Én személy szerint nem vállalhatok erre kötelezettséget” – utalt a Bizottság elnöke arra, hogy a tagállamok kezében van a döntés, illetve Szerbia előrehaladásán is múlik.