A várakozáson felül jól teljesítő évkezdetet erőteljesebb tavaszi visszaesés és nyári pangás követte a lakáspiacon. Míg a tavaszi visszaesést az magyarázhatja, hogy az emberek ekkorra szembesültek ténylegesen a gazdasági megszorítások hatásával, a nyári mérsékelt forgalom az általános szezonalitásra, illetve a szokatlanul nagy melegre fogható. Érdeklődés, regisztrálás szintjén folyamatos volt a kereslet, a visszaesés a tényleges üzletkötésekben mutatkozott meg.

Ugyancsak beleillik az évek óta megszokott szezonális hullámzásba a nyár végi, illetve szeptemberi élénkülés, amit a már 11. alkalommal megrendezett Lakásvásár tovább erősíthet. Összességében tetten érhető egyfajta “ingatlanszemlélet” térnyerése a lakásvásárlók körében: vásárlás során egyre inkább szempont a kiszemelt lakás, ház értékállósága, a fenntartás költségei, jövőbeni “piacosíthatósága”.

A lakásvásárlók manapság jóval körültekintőbbek, hosszabb ideig tart az ingatlanok megtekintése, kiválasztása, mint korábban. Az Otthon Centrum reprezentatív, 4000 fős országos felmérése szerint míg a lakáskeresők 87 százaléka veszi igénybe az internetet információszerzéshez, a kínálat áttekintéséhez, a nyomtatott sajtót 80 százalékuk használja. Az ingatlanjukat eladni szándékozóknál a nyomtatott és az internetes médiumok aránya egyaránt 82 százalék.

Az adók még nem riasztanak

A tervezett ingatlanadó, illetve a módosított limitű luxusadó hatása – azok bevezetésének elhalasztása, illetve a még nem véglegesített koncepció miatt – egyelőre nem érződik a keresleten. A magánszemélyek által eladott, 15 millió forintnál drágább telkekre és a két évnél nem idősebb lakásokra jövő évtől bevezetendő áfa hatására az év hátralévő részében, ebben a szegmensben forgalmi élénkülés várható.

Az új lakások árváltozása nagyrészt azon múlik, hogy milyen stádiumban van a beruházás. Nagy általánosságban elmondható, hogy egy projekt életciklusán folyamatosan emelkedik a lakások fajlagos ára. Nagyon keresettek a rögtön költözhető lakások, így legtöbbször a megmaradó lakások árából sem kényszerül engedményre a beruházó. Idén összességében 6-7 százalékkal emelkedtek a fővárosi új lakások árai, ám nem példa nélküli a 10-15 százalékos árnövekedés sem. Ugyanakkor az átlagos emelkedés nem tart lépést a 8-9 százalék körüli beruházói költségnövekménnyel. Mindez azt jelenti, hogy egyértelműen jól járnak azok a befektetési célú vásárlók, akik jó lakásprojektet választanak.

Óvatos beruházók

A vevőkhöz hasonlóan a beruházók óvatossága, körültekintése is nő. Az igazán jó adottságú, társasház építésére alkalmas telkek fogynak igazán, így nagy a verseny ezek megszerzéséért, ami felhajtja az árakat a telekpiacon. Az új lakóprojektek egyre vonzóbb köntösben, egyre innovatívabb marketingmunkával kerülnek piacra. Ezzel párhuzamosan a lakások minősége is javul, a többféle csempéből való választás lehetősége ma már nem elegendő. Az építészeti, belsőépítészeti megoldások terén nyújtott plusz teljesítmény egyúttal önmagában sikertényező lehet egy projekt értékesítésében. Terjednek a vegyes funkciójú (lakások mellett bevásárlási, sportolási, szórakozási lehetőségeket nyújtó) projektek.

Keresett helyszínekben, lakástípusokban nincs jelentős változás az elmúlt egy-két évhez képest. Kedveltek az 1+2 fél, 2, 2+fél szobás, 50-60 m2 közötti lakások. Slágerkerületek maradnak továbbra is a XIII., XI., VIII., III. és IX., ugyanakkor az árérzékeny vásárlók például. a X. kerületben is sok új beruházás lakásaiból válogathatnak. A panellakások sem mindenhol egyértelműen a lakáspiac mostohagyermekei. A felújított szigetelésű, energiatakarékos, saját mérőórás panelek sok élethelyzetben jelenthetnek jó megoldást.