Az Állami Számvevőszék megkezdte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség idei működésének átvilágítását. Becker Pál, a számvevőszék általános főigazgató-helyettese szerint az ellenőrzésnek nincs köze az utóbbi hetekben nyilvánosságra került korrupciós ügyekhez.
Az Állami Számvevőszék legutóbb az uniós pénzekkel kapcsolatos monitoring- és ellenőrzési rendszert vizsgálta, és számos ponton felhívta a figyelmet annak gyengeségeire. Ellenőrei megállapították, hogy az uniós források lehívásához szükséges jogszabályok elkészültek, az intézmények kiépültek, az ellenőrzési rendszer azonban nem szűri ki maradéktalanul a korrupció lehetőségeit. Emellett fennáll a potenciális kockázata annak, hogy nem a legjobb pályázatok kapnak támogatást, és nem megalapozott elszámolásokat fogadnak el. Így megeshet, hogy a támogatások egy részét vissza kell fizetni az uniónak.
A számvevőszék szerint az ellenőrzési rendszer másik gyenge pontja az volt 2006-ban, hogy nem fordított kellő figyelmet a források hatékony felhasználására, hanem kizárólag a szabályszerűségre összpontosított. Az unió követelménye a támogatások hatékony elköltése, illetve befektetése. Attól viszont még nem kell visszafizetni egyetlen fillért sem a támogatásokból, ha egy országban mégsem így gazdálkodnak a pénzekkel.
A számvevőszék azt is megállapította, hogy megindult és egyre elterjedtebbé vált a feladatok és az ellenőrzés külső vállalkozásba adása is.
A leépítések miatt viszont az ellenőrzési vonalak a minisztériumokban meggyengültek. Becker Pál, a számvevőszék általános főigazgató-helyettese elmondta, hogy a jelentés nem negatív vagy pozitív előjellel említette a külső cégek bevonását, hanem ténymegállapításként.
A számvevőszék munkatársai most újra munkába álltak, és átvilágítják a pályáztatási rendszert, valamint – hatékonysági és gazdaságossági szempontok szerint – magát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is. Az ügynökség az elmúlt időszakban átalakította az intézményrendszerét. Bevezették az egyablakos ügyintézést, csökkentették az adminisztrációt. Szerintük ezzel gyorsulnak a kifizetések, és átláthatóbbá vált a működésük.
“Elsődlegesen nem a mi feladatunk a korrupciós ügyek feltárása, ám természetesen ha az ellenőrzések alatt felbukkan a visszaélések gyanúja, akkor megtesszük a szükséges lépéseket” – mondta Becker Pál.
Az ügynökségnél elmondták: nem tisztük véleményezni a számvevőszék jelentéseit, szerintük azonban az európai források felhasználásának ellenőrzése jóval szigorúbb, mint a hazai támogatásoké. Ez esetben ugyanis nem csak a pályáztató szervezet és a forrásgazda kontrollál. Az uniós szabályok szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal legalább a források öt százaléka erejéig az intézményrendszer egészét is ellenőrzi, és rendszeresen beszámol az Európai Bizottságnak. Másrészt három szervezet, az Állami Számvevőszék, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék párhuzamosan végez rendszeres vizsgálatokat.
