A képviselők üdvözlik az EU és a Philip Morris közötti egyezményt, amely értelmében az utóbbi 1,25 milliárd eurót fizet. Az EP az egyezményt mintaként kezelné a többi dohánytermék-gyártóval, sőt a más ágazatokban tevékenykedő vállalatokkal kötendő megállapodásoknál is. A képviselők az uniós árutovábbítási eljárást is véleményezték.
„A Közösség, a tagállamok és a Philip Morris között létrejött, a csalás és cigarettacsempészet elleni küzdelem fokozásáról szóló megállapodás következményeiről, valamint az Európai Parlament közösségi árutovábbítási rendszer vizsgálatára felállított vizsgálóbizottsága által tett ajánlások végrehajtása terén elért eredményekről”: ezzel a címmel fogadott el jelentést az EP október 11-én, csütörtökön.
Új számítógépesített árutovábbítási eljárás
A szöveg szerint „a közösségi árutovábbítási rendszer megkönnyíti a harmadik országokból importált, vagy harmadik országokba exportált közösségi és nem közösségi áruk mozgását az Európai Unió területén belül azáltal, hogy ideiglenesen felfüggeszti a vámokat és egyéb adókat, amíg az áruk a rendeltetési helyükre nem érnek”.
A vizsgálóbizottság megállapításait követően a parlament a Tanács és a Számvevőszék támogatásával a csalás megelőzése érdekében javasolta az árutovábbítási eljárások számítógépesítését, a jogi keretek felülvizsgálatát, valamint azt, hogy a Bizottság és tagállamok javítsák a közös kockázatelemzés alapján végzett fizikai ellenőrzések minőségét.
A jelentés szerint „az Európai Parlament első vizsgálóbizottsága munkájának köszönhetően az árutovábbítás pusztán adminisztrációs kérdésből politikai kérdéssé vált, megváltozott az érdekeltek hozzáállása, és bebizonyosodott, hogy a vizsgálóbizottságok lényeges hozzáadott értéket képviselnek a politikai folyamatban, és hasznosak az EU polgárai számára”.
Az EP úgy véli, „a jelentős késések ellenére az új számítógépesített árutovábbítási eljárás (NCTS) 2006 januárja óta minden tagállamban működik”, és ez „hatalmas előrelépés a régi, papíralapú eljáráshoz képest”. A parlament ugyanakkor „aggodalmát fejezi ki a sok hiányosság miatt, melyet a Számvevőszék tárt fel az átalakított jogi keretek tagállamok által történő alkalmazásának vizsgálata során”.
Az Európai Bizottság szerint „az NCTS jelentősen csökkenteni fogja a visszaéléseket, és 5 év alatt mintegy 510 milliárd euró hasznot hoz”.
A Philip Morris-szal kötött megállapodás
A parlament „emlékeztet arra, hogy hatalmas előrelépést jelent a Philip Morris-szal aláírt, a felek közötti pereskedés befejezéséről szóló megállapodás, melynek értelmében a Philip Morris 12 év alatt 1,25 milliárd dollár kifizetését vállalta, és amelynek célja a csalás és illegális cigarettakereskedelem elleni küzdelem erősítése”. „A megállapodás szerint a Philip Morris köteles kártérítést fizetni a vámveszteségekért Philip Morris márkájú cigaretták lefoglalása esetén”.
Az EP támogatja azt az elképzelést, hogy az EU-val „a Japan Tobacco és a Reynolds American is hasonló megállapodásokat írjon alá cserébe azért, hogy az EU ejti az ellenük folyó peres eljárásokat”.
A képviselők szerint „a Philip Morris-szal kötött megállapodásnak mintául kell szolgálnia a más, magas kockázatú termékeket – például alkoholt, textíliát, ásványolaj-termékeket, sőt, egyéb mezőgazdasági termékeket – előállító és azokkal foglalkozó társaságokkal megkötendő megállapodásokhoz”.
A parlament létrehozna egy „olyan laboratóriumot, amely lehetővé teszi a rendőri állomány számára a cigaretta eredetiségének ellenőrzését és azt, hogy az ellenőrzések eredményeit az e cigarettákban használt dohány és más összetevők eredetére vonatkozó adatbázisba gyűjtsék össze”. A képviselők a projekt pénzügyi támogatására kérné fel a cigarettagyártókat.
Az EP „sürgeti a Bizottságot, hogy a cigarettahamisítás elleni küzdelem érdekében terjesszen elő jogalkotási javaslatot a cigarettagyártó gépek, valamint a gyártás során használt egyéb berendezések megvásárlását engedélyhez kötő rendszer bevezetésére, és a használt gépek kereskedelmének betiltására”.
Fazakas: komoly eredmény már a gyártónál
A vitában Fazakas Szabolcs (szocialista) azt mondta, az EU és intézményei – beleértve a Bizottságot, a Számvevőszéket, az OLAF-ot, az Európai Parlamentet és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságot – „méltán tartják igazi sikertörténetként számon a 2004-ben a Philip Morris céggel aláírt megállapodást és annak utóéletét”. Szerinte „a csempészet és a csalás elleni küzdelemben itt ugyanis nemcsak a folyamat végét jelző kereskedőknél és fogyasztóknál, hanem már annak elején egy nagy nemzetközi gyártónál sikerült komoly eredményt elérni.”.
A képviselő hozzátette: „sikerült megértetni a Philip Morris-szal, hogy neki is érdeke a csempészek és a csalás elleni közös stratégia kidolgozása és az ennek megvalósításához szükséges pénzügyi eszközök biztosítása”. Fazakas kiemelte: az „együttműködés nemcsak a tíz szerződött tagországra, hanem a csempészet és csalás által különösen veszélyeztetett új országokra is kiterjed”.
