Magyarországon a pártfinanszírozást a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szabályozza.

Bevétel, vagyon, támogatások

A törvény kimondja, hogy a párt vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, az állami költségvetésből juttatott támogatásokból, az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásából, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a párt a törvény által meghatározott gazdálkodó tevékenységéből és a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

A párt részére ezen kívül költségvetési szerv, állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat. A párt más államtól nem fogadhat el vagyoni hozzájárulást s névtelen adományt sem. E szabály megsértése esetén annak értékét az állami költségvetésnek be kell fizetni és a párt költségvetési támogatását ezzel az összeggel csökkenteni kell.

A pártnak a törvényben meghatározott gazdálkodó tevékenysége után nem kell társasági adót fizetnie. A párt egyszemélyes gazdálkodó szervezetet alapíthat, más gazdálkodó szervezetben azonban részesedést nem szerezhet. A párt pénzeszközeit – részvényvásárlás kivételével – értékpapírba fektetheti.

A pártok kötelesek éves gazdálkodásukról beszámolót közzétenni, ebben az egy naptári év alatt 500 ezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat a hozzájáruló megnevezésével és az összeg megjelölésével feltüntetni. A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére államigazgatási szervezet nem, csak az Állami Számvevőszék jogosult.

Választási finanszírozás

A választáson jelöltet állító szervezetek a jelöltállítással arányos költségvetési támogatásra jogosultak. A választásra fordítható költségvetési támogatást a jelölő szerveztek részére egy összegben utalják ki, ez kizárólag dologi költségek fedezésére szolgál és a választást követő 30 napon belül el kell számolni vele. A jelölő szervezetek ezen felül jelöltökként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A választásokat követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozni a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználási módját. A beszámolót az Állami Számvevőszék ellenőrzi, a szabályt megsértő szervezetek kötelesek a túllépés értékének kétszeresét a központi költségvetés részére befizetni.