Az Alkotmánybírósághoz fordul jövő héten a Magyarország Holnap Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal (OKA), mert sérül az ingyenes oktatáshoz való hozzáférés joga számos kistelepülés esetében – mondta el Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szombaton az MTI-nek, a tömörülés közoktatási fóruma után.
Az érdekvédő tájékoztatása szerint a PSZ is támogatja a kezdeményezést, amely azért született meg, mert a közoktatásban az ingyenes oktatáshoz való hozzáférés számos kistelepülésen nem érhető el.
Alkotmányos alapjog sérül, ugyanis sok kistelepülésen a fenntartó önkormányzat nem működtet iskolát, ugyanakkor társulási megállapodást sem kötöttek – fejtette ki a szakszervezeti vezető.
Árok Antal ez ügyben a közoktatási és az önkormányzati törvény módosítását sürgette.
A jelenség a szakszervezeti vezető szerint különösen a hátrányos helyzetű településeken tapasztalható, ahol a szülőknek sokszor nem is igen van módjuk, hogy autóval gyermeküket más településre vigyék közoktatási intézménybe.
Az érdekvédő az MTI kérdésére a Liga által december 17-től meghirdetett, határozatlan idejű sztrájk kapcsán, amelyhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már csatlakozott, azt mondta, az ő hozzáállásuk “valamiféle szolidaritási megnyilvánulás lesz”.
Ennek formájáról a hét végén döntünk, s azt hétfőn délután hozzuk nyilvánosságra – fűzte hozzá Árok Antal.
A Magyarország Holnap Oktatási Kerekasztal március 20-án kezdte meg munkáját.
Fazekas Károly, az oktatási csoport elnöke az alakuló ülésen elmondta: a kerekasztal célja, hogy széleskörű konszenzust teremtsenek, illetve, hogy a viták eredményei a mindenkori kormányt a jogalkotásban és a döntéshozásban segítsék.
A kerekasztalok résztvevői három témában – nyugdíjreform, oktatás és versenyképesség – tesznek kísérletet arra, hogy szakmai konszenzus létrehozásával, illetve konkrét javaslatokkal segítsék a jövőbeni reformok sikeres végrehajtását.
A testületek munkáját szakemberek irányítják, akiket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kért fel. A testületek az Országgyűlés bizottságai, a Magyar Tudományos Akadémia, érdekvédelmi, valamint civil szervezetek delegáltjaiból állnak össze. A 20-25 fős testületekbe mindössze négy-négy szakértőt jelölt a miniszterelnök, illetve a kormány.
